Project Description

A beszéd az önkifejezés, a környezetünkkel való érintkezés, és a kapcsolatteremtés eszköze, a személyiségünk legfontosabb megnyilatkozása, kialakulása folyamat, hozzátartozik az egyén fejlődéséhez.

A beszéd elsajátítása a kisgyermek számára a legmagasabb összerendezettségű értelmi és pszichomotoros teljesítmény.

A beszéd elsajátításához az ép beszédszerveken, idegrendszeren és halláson kívül beszélő környezet is szükséges a gyermek számára.  A tanulás gyorsaságát számos tényező befolyásolja pl. átmeneti testi betegség, érzelmi állapot, szociális minta…stb. A beszéd megtanulásához a gyerekeknek példaképre és beszédkésztetésre van szüksége. A fejlődés üteme egyes gyerekeknél nem azonos.

A tényleges beszédet egy hosszú előkészítő szakasz vezeti be. A világrajövetelkor sír a gyermek. Az első hangmegnyilvánulása feltétlen reflex. A harmadik hét táján egyértelműen reagál az emberi hangokra.  A második hónapban jelenik meg az első szociális reakció.  Gőgicsélni kezd. 3-6 hónaptól a gagyogás során a gyermek élvezi a saját hangadásait, kellő bíztatás hatására egyre tudatosabbá válnak ejtési próbálkozásai. Kilenc hónaposan már kommunikatív funkciója van a hangadásnak. Utánozni igyekszik a körülötte lévőket. Az első év végére megjelennek a szavak. Az első szavak mondat értékűek. 1,5-2,5 éves korban tapasztalhatjuk a szókincs gyorsa gyarapodását.  A nyelvtan fejlődését tükrözi, hogy ragokat is használ a kommunikációja során. Sokat kérdez. gyakran használja a „Mi ez?” kifejezést. A gyermek szókészletének gyarapodása függ az általános fejlettségétől és a környezet adta ingerek gazdagságától. 2,5 -4 éves korra javul a mondatfűzés. A gyermek többszavas mondatokban, folyékonyan beszél. Megjelennek a személyes névmások,a feltételes ige alakok és a „miért?” kérdést kezdi használni. A nyelvtani szabályrendszer alkalmazása 4-6 éves korra tökéletesedik. 6 éves korra kialakul a nyelvtanilag helyes beszéd.

A gyerekek nyelvi fejlődése a fenti átlagtól –különböző okok miatt- gyakran eltér.

A nyelvi fejlődés elmaradása számos fejlődési zavar vagy szindróma velejárója lehet, és sokféle, különböző formát ölthet. Vannak azonban a gyerekeknek egy olyan csoportja, aki specifikusan, vagy legalábbi eslődlegesen a nyelvi fejlődésben mutatnak elmaradást. A nemzetközi irodalomban legelterjedtebb a specifikus nyelvi zavar (specific language impairment, SLI) kifejezés használatos a probléma jelölésére.

A BNO-10 (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) a pszichés fejlődés zavarai közé helyezi az SLI zavar típusait.

Az SLI zavar esetén – a leírás alapján – a nyelvelsajátítás normál folyamatai már a korai életszakaszban zavart szenvednek. A zavar nem tulajdontható közvetlenül neurológiai vagy beszédszervi anomáliáknak, érzékszervi károsodásoknak, mentális retardációnak vagy környezeti okonak. A specifikus beszéd-nyelvfejlődési zavarokhoz gyakran társulnak egyéb problémák, így írás-, olvasás zavarai, érzelmi, viselkedészavarok.

Típusai:

  • Specifikus beszédartikulációs zavar
  • Expresszív nyelvi zavar
  • Receptív nyelvi zavar

A hazai logopédiában a megkésett vagy akadályozott beszédfejlődés terminusok használatosak. Az akadályozott beszédfejlődés a fejlődési diszfázia megfelelője, melyben a nyelvi produkivitás alacsony szintje és szabálytan lassúsága mellett egyes nem nyelvi kognitív részképességek zavara is fennáll. A megkésett beszédfejlődésben az expresszív nyelvi funkciók enyhébb, időbeli elmaradásáról van szó, a beszédmegértés teljes megtartottsága mellett, egyéb konitív deficit nélkül.

A megkésett beszédfejlődést 3-4 éves kor után mondjuk ki, ha ép a hallás és megfelelő az értelmi képesség. Figyelembe kell venni a pszichés állapotot és a figyelemzavart is.

Az okok között lehetnek genetikai, idegrendszeri, érzelmi, értelmi, perifériás beszédszervi károsodások. Fontos az elmaradást komolyan venni és a megfelelő kezelést időben elkezdeni (logopédiai, fejlesztő pedagógiai, pszichológiai, orvosi).

A beszéd zavarainál mindig tisztázni kell a hallóképességet, az agyi károsodást és a kommunikációs hiányosságokat (autizmus).

Ami a prognózist illeti a megkésett beszédfejlődésben 3-4 év közül nagyobb ütemű fejlődés és 4-6 év kor között a tünetek megszűnése tapasztalható, a diszfáziás gyerekek fejlődése célzott fejlesztés hiányában megreked.

Kezelése:

A fejlődési rendellenesség kitartó és minél korábban megkezdett komplex, speciális fejlesztéssel (orvos, pszichológus, gyógypedagógus és/vagy logopédus) és terápiákkal (zene, mozgás, beszéd, lovaglás, neurofeedback) észrevehetően javítható.

A neurofeedback egy nagyszerű fejlesztési módszer a fejlődési rendellenességek (pl. negkésett beszédfejlődés, autizmus….) kezelésében.

Módszer:

  • Neurofeedback

Időpontkérés

Időpontkéréshez töltsd ki az alábbi űrlapot!