Project Description

Mi az emlékezés?

A tudósok sokasága tartja úgy, hogy az emlékezet az, amely számunkra a folyamatosság érzését biztosítja, s így az emberi lét egyik meghatározó eleme. Ezzel a véleménnyel mindenki egyetérthet. Gondoljunk csak azokra az idős emberekre, akik valamilyen betegség okán már nem emlékeznek olyan jól, nem ismerik fel unokáikat, elfeledik életük egy részét. Sőt esetleg arra sem emlékeznek, hogy mit csináltak fél órával ezelőtt. Ilyen helyzetbe azonban nemcsak idősebb korában kerülhet az ember.

Az emlékezés biztosítja a kapcsolatunkat a múltunkkal, tapasztalatainkkal, ennélfogva lehetővé teszi eddigi élményeinknek, tudásunknak újabb benyomásokhoz, tapasztalatokhoz való kapcsolását, vagyis lelki életünk működésének folyamatosságát. Ennélfogva az emlékezés ismereteink gazdaságosságának, egyben pedig alkalmazkodásunk tökéletesítésének elengedhetetlen feltétele. Az emlékezés lehetővé teszi, hogy eddigi ismeretinkhez az újakat hozzákapcsoljuk, régi tapasztalatainkat elraktározzuk, s megfelelő időben felelevenítsük.

Az emlékezés az a megismerési folyamat, melynek során információk tárolásával lehetőség nyílik arra, hogy régebbi észleléseink az eredeti ingerek szükségszerű  jelenléte nélkül újra megjelenjenek és  közvetett módon segítsék a valóság tükrözését.

Az emlékezés fajtái:

  1. Ultrarövid memória – az információknak kb. 0.25 másodpercig történő tárolása az érzékszervekben.
  2. Rövid távú memória – maximálisan 15 másodpercig tart, kapacitása korlátozott, 7±2 elemre terjed ki. Az ultrarövid és a rövid távú memória a neuronok közötti átmeneti funkcionális, visszacsatolásos kapcsolatokon alapul.
  3. Tartós memória – alapja elsősorban biokémiai, és az intracelluláris jelátvitel mechanizmusaihoz kapcsolódik.

A memória mechanizmusai megjegyző, megtartó és felidéző emlékezetre oszthatók. Az emlékezet és a felejtés egymással dinamikus viszonyban van. Neurofiziológiai szempontból a felejtés aktív folyamat, az irreleváns információk gátlásában, továbbvitelének leblokkolásában nyilvánul meg.

Emlékezési zavarok:

Az emlékezési zavarok a következő területeken jelentkezhetnek:

  • a megjegyzés (rögzítés) zavarai,
  • a megtartás (tárolás) zavarai,
  • a felidézés (reprodukció) zavarai

Az emlékezeti zavarokat különböző szempontok szerint osztályozhatjuk. Feloszthatjuk őket az emlékezet sérülését előidéző betegség és az érintett idegrendszeri sérülés alapján.

  1. Az emlékezés mennyiségi zavarai

Hypomnesia, amnesia – az emlékezési funkciók gyengülése vagy hiánya.

A rövid távú megjegyző emlékezés zavara észlelhető gyengeelméjűeknél, demenciákban, időskori szellemi hanyatlásban. A fiziológiás öregedés velejárója a megjegyző képesség gyengülése, ugyanakkor régi emléknyomok érintetlenek maradnak (presbiophrenia).

A megjegyző emlékezés speciális zavara a Korszakov-triász:

  1. a megjegyző képesség hiánya,
  2. a dezorientáció
  3. és a kóros meseszövés.

Egyes pszichofarmakonok, a kábítószerek többsége és az alkohol is gátolja az emléknyomok rögzülését.

A tartós emlékezet is károsodik az agy organikus – diffúz atrófiák pl. Alzheimer-kór – bántalmai esetén. Az agy gócos károsodása szigetszerű emlékezetkieséseket (lacunaris demencia) okozhat.

Hypermnesia – izgatószerek hatása alatt az emlékek – átmenetileg – könnyebben bukkannak fel. Paranoid betegeknél érzelmileg hangsúlyos emléknyomok felidézése feltűnően részletgazdag lehet. A felidéző képesség hipnózissal is fokozható.

Kryptamnesia – egészségeseknél is előfordul; másoktól hallott ötleteket, gondolatokat úgy idéznek fel, mintha a sajátjuk lenne. A művészi plágium alapja lehet.

Perceptuális elhárítás – negatív érzelmi élmények hatására a felidéző képesség megnehezül. Kóros állapotokban az érzelmi alapon létrejövő felidézési zavar súlyos amnéziát okozhat.

A disszociációs zavarok közé tartoznak a funkcionális amnéziák (globális, lokális vagy parciális).

A globális amnéziák az emlékezeti funkciók mindegyikét érintik, az agyat ért trauma, átmeneti vagy tartós keringési zavar, vagy disszociatív zavar következményei lehetnek.

Megkülönböztethető

  • retrográd (az emlékezetkiesés a károsodás előtti időre is kiterjed),
  • kongrád (az emlékezetkiesés a károsodás idejére terjed ki)
  • és anterográd (az emlékezetkiesés a károsodás utáni időre is kierjed) amnézia.

Lehet lokalizált (csak bizonyos fajta emléknyomok esnek ki), és szisztémás (mindenre kiterjedő).

  1. Az emlékezés minőségi zavarai

Az emléknyomokat szelektív módon rögzítjük és szelektív módon hívjuk elő, és a szelektivitás beállítódásoknak van alárendelve. Kóros esetben a memória szelektivitása az információk pontatlan, torz visszaidézését okozza. Ez esetenként olyan súlyos torzulással járhat, hogy a személy meg nem történ dolgokat állít vagy megtörtént dolgokat tagad. A torzulás két összetevője az eleve hibás rögzítés és az emlékezeti torzulás. Utóbbi a katathym mnesticus transzformáció, amely többnyire érzelmi hatásokra következik be. Paranoid vagy pszichopátiás személyiségű betegekre jellemző.

(Forrás: Tringer László: A magatartás kóros megnyilvánulásai: a pszichopatológia. In: T. L.: A pszichiátria tankönyve)

Kezelés

Több kutatás is foglalkozott az agysérülés,  illetve stroke  kezelésének lehetőségéről neurofeedbackkel, mely igazolja, hogy a neurofeedback hasznos terápiás lehetőség az agyi traumán átesett betegek kognitív rehabilitációjának segítésében. A neuroplaszticitásnak köszönhetően a Neurofeedback képes újratanítani az agy számára a normális működést még akkor is, ha a kezdeti sérülés óta sok év telt el.

Módszer:

  • Neurofeedback, pszichoterápia, Komplex tanulásfejlesztés, Rehacom fejlesztés

Időpontkérés

Időpontkéréshez töltsd ki az alábbi űrlapot!