Project Description

Tanulási zavar, tanulási problémák

Diszlexia, diszgráfia, diszorthográfia, diszkalkulia

Minden szülő azt szeretné, ha a gyermeke szívesen járna iskolába és jó jegyeket hozna haza. Olykor bizony ez nincs így, a gyerekeknek nehézségei támadnak az iskolában, a sok tanulás, gyakorlás ellenére is, nehéz a tanulás, a gyermek lassan halad, gyengék az eredményei, nem bízik magában, szorong. A  tartósan fennálló  tanulási nehézségek miatti sorozatos kudarcélmény komplex viselkedészavar , alacsony önértékelés, motivációvesztés kiindulópontjává is válhat….

Ha ez a helyzet áll fenn, minél hamarabb meg kell vizsgálni, hogy mi állhat a probléma hátterében- pl. alkalmazkodási nehézség, érzelmi zavar, önbizalomhiány, figyelmi probléma, fegyelmezetlenség, tanulási nehézség, -zavar, nem megfelelő tanulási technikák, csökkent motiváció… stb.- hogy a probléma időben megoldást nyerjen.

Tudjuk, hogy akkor indulhat sikeresen a gyermek pályafutása, ha a tanulási képességeket meghatározó funkciók fejlettségében optimális szintet ér el, és a környezet és a család ebben támogatja.

Nézzük meg kicsit pontosabban, hogy mit is értünk tanulás, tanulási képesség alatt?

Tanulás, tanulási képesség definíció:

Az egész életünket átható tanulás tágabb értelemben minden olyan tevékenységet és megismerési folyamatot magában foglal, amely a képességek fejlődését és a személyiség gazdagodását eredményezi.

Atkinson szerint a tanulás tapasztalatok eredményeként létrejövő viselkedésváltozás, mely a környezetben létrejövő folyamatok észlelése nyomán jön létre, eszerint mindig az ember és a környezet egymásra hatásának eredménye (Forrás: Atkinson: Pszichológia, Osiris KK)

Az emberre jellemző tanulás ismeretszerzést, információgyűjtést jelent, mely alatt az információs csatornák (pl. érzékelés) megnyitását, az információk befogadását, ezek összekapcsolását más korábbi információkkal, a tömörített információk magasabb (fogalmi, gondolati) szintre emelését, és ezt követően a viselkedés befolyásolását értjük.

”A tanulás az értelem működésének különböző intenzitású változási folyamata, melynek elősegítője és egyben eredménye a tanulási képesség.”

(Forrás: Mesterházi Zsuzsa: A nehezen tanuló gyerekek iskolai nevelése, BGGYTF).

„A tanulási képesség egy belső összetett pszichikus struktúra, amely a tanulási tevékenység sikeres működését biztosítja. A tanulási képesség egyfelől genetikai faktoroktól, más felől a központi idegrendszer és más szervek működésétől, harmad felől a környezettől függ, amelyben a gyermek felnő. E komplex feltételrendszer teljesülésének hiányosságai igen gyakran eredményezik teljesítményzavarok kialakulását, melyeknek egy része már a fejlődés igen korai szakaszában, a gyermek adott mentális színvonalától függetlenül a észrevehető. „

(Forrás: Mesterházi Zsuzsa: A nehezen tanuló gyerekek iskolai nevelése, BGGYTF).

A tanulás terén mutatkozó különféle problémák, melyek preventív, motoros, kognitív, motivációs, emocionális tüneteket mutatnak és szociális okokkal és következményekkel járnak együtt, a súlyosság, valamint pedagógiai pszichológiai befolyásolhatóság szempontjából a következő csoportokra osztható:

Tanulási gyengeség:

Időlegesen nehezített a kultúrtechnikák megtanulása, problémák jelentkeznek az egyéni és/vagy társas magatartásban, a gyermek átmenetileg lemarad vagy visszaesik a tanulásban,pl. a sok hiányzása miatt

Tanulási zavar:

A tanulás egy-egy részterületein (főleg  olvasás, írás, helyesírás, számolás) megnyilvánuló alacsonyabb tanulás teljesítmény, melynek hátterében valamely képességterület működésének tartós és súlyos problémája áll.

Tanulási akadályozottság:

A tanulás minden területét súlyosan érinti, tartósan fennáll és erősen megnehezíti vagy akár lehetetlenné is teszi az általános iskolai feltételek közötti fejlesztést. Minden esetben együtt jár a tanulási képesség fejlődési zavarával.

A tanulási problémák fogalomköre:

Tanulási nehézség: Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség, BTMn

Tanulási zavar: Sajátos nevelési igény, SNI-pszichés fejlődési zavar

Tanulási akadályozottság: Sajátos nevelési igény, SNI-értelmi, érzékszervi fogyatékosság

A továbbiakban a tanulási zavar problémakörét részletezem:

Tanulási zavar:

Sarkady Kamilla és Zsoldos Márta definíciója szerint:

„Tanulási zavarnak tekintjük azt az – intelligenciaszint alapján elvárhatónál lényegesen – alacsonyabb tanulási teljesítményt, amely neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre, sajátos kognitív pszichológiai tünet együttessel. Ezek a részképesség zavarok alapvetően nehezítik az iskolai tanulás során az olvasás, írás és/vagy matematika elsajátítását.

A tanulási zavarok kifejezés átfogó meghatározása a fentiek értelmében azon rendellenességek heterogén csoportjának, amelyek az intelligencia szinttől függetlenül jelentős nehézséget okoznak az írás olvasás és/vagy számolás elsajátításában, és a zavarok visszavezethetőek a központi idegrendszernek a szokásostól eltérő fejlődésére, működésére.

A szindróma kialakulásának hátterében a szenzomotoros képességek illetve sajátos információfeldolgozásbeli eltérések azonosíthatóak. A zavarok megjelenhetnek testséma zavar, gyenge egyensúlyérzék és gyenge téri orientáció terén, valamint a vizuális, auditív és taktilis észlelésbeli és szekvenciális információfeldolgozásbeli deficitekben.

Bár a tanulási zavarok megjelenhetnek más hátrányt okozó rendellenességekkel (érzékszervi, mozgásszervi rendellenességek, értelmi fogyatékosság, társas-érzelmi zavarok) vagy környezeti hatásokkal (szocio-kulturális hátrány, nem megfelelő oktatás), ezeknek nem egyenes következménye a tanulási zavarok kialakulása.

(Forrás: Gyarmathy Éva (1996) Tanulási zavarokkal küzdő tehetséges gyerekek azonosítása. Ph.D. disszertáció. Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen.)

Tünetek:

Maga a probléma nem kapcsolható az iskolához.

A jelei már csecsemőkorban is felfedezhetők:

  • fejlődése nem egyenletes, rossz étvágyú, sovány vagy túl mohó és túlsúlyos
  • beszédfejlődése késik vagy erősen hibás
  • mozgásfejlődése nem egyenletes

Óvodáskorban:

  • Az idegrendszeri problémák jelei lehetnek még, hogy a gyermek durva, agresszív vagy éppen csendes, visszahúzódó és passzív.
  • A nagymozgások és a finommozgások terén egyaránt mozgáskoordinációs zavarai vannak.
  • Nehezen tanul meg verseket, dalokat nem érdekli a mese.
  • Nehezen fejezi ki magát szóban.
  • Nehezen tájékozódik térben és síkban .
  • Bizonytalan a kezessége.
  • Megkésett beszédfejlődés.
  • Súlyos beszédhiba.
  • Szótalálási nehézségek.
  • Nem tud szavakat hangokra bontani.
  • Gyenge a formafelismerés, a tapintása, a finommotorika.
  • Több tagból álló utasítást nem tud követni.
  • Nehezen tanulja meg az elvont fogalmak (számok, betűk, színek, napok, évszakok , hónapok, formák stb. ) neveit.
  • Társas érintkezéseik sok esetben zavart, feszültségekkel teli….stb.

Iskoláskorban tanulási zavarra utalhatnak az alábbi tünetek:

Alsó tagozat

  • Nehezen tanulja meg a betűk és hangok közötti kapcsolatot, az összeolvasást.
  • Sok hibát ejt: betűtévesztés,- csere, – kihagyás, – betoldás, reverzió stb.

            Ugyanezek a hibák írásban is jelentkezhetnek.

  • Bizonytalan, lassú olvasás.
  • Nem érti vagy rosszul értelmezi az olvasottakat.
  • Nem képes a szöveg lényeges elemeinek kiemelésére.
  • Ügyetlenül ír.
  • Írása kusza, rendezetlen, nehezen olvasható.
  • Nehezen számol, nehezen rendezi sorba a számokat és összekeveri a műveleti jeleket.
  • Lassan tanul.
  • Nem tud megjegyezni és gyorsan felidézni dolgokat (pl, hónapokat, évszámokat, utcaneveket).
  • Problémát jelent a matematikai fogalmak kialakítása, használata.
  • A tízes átlépés, szorzótáblák tanulása nehézséget jelent.
  • Számolásnál rossz, kezdetleges technikával használja ujjait a műveletvégzésnél.

Felső tagozat

  • Problémát jelent a szabályalkotás.
  • Téri-orientációs problémái miatt a geometria területén is gondjai vannak.
  • Szövegértési zavara miatt szöveges feladatokat nehezen old meg.
  • Nehezen tanul idegen nyelvet.
  • Beszédértési problémái lehetnek.
  • Nehezen idéz fel tényeket, információkat.
  • Feledékeny, figyelmetlen, szervezetlen, fáradékony.
  • Nem tud előre tervezni.
  • Rosszul osztja be az idejét.
  • Nehezen barátkozik.

Kísérhetik:

– érzelmi zavarok, félelem az iskolai kudarctól, depresszió, hiperaktív tünetek

– pszichoszomatikus panaszok: fej-hasfájás

– szociális magatartászavarok: házi feladattal kapcsolatos konfliktusok, egyenetlen fejlődés

A leggyakoribb tanulási zavarok a következők:

Olvasás, írás, helyesírás zavara – diszlexia, diszgráfia és diszortográfia

Ezek a tanulási zavarok az írott nyelv észlelését, illetve létrehozását nehezítik meg.

Diszlexia- olvasás zavar

Tünetek:

  • olvasási jártasság megtanulásának nehézsége, már az olvasástanulás kezdetén
  • az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat
  • az olvasás extrém hibás, akadozó, lassú, vagy szökellő, gyors
  • hangos olvasásban hangok, szavak kihagyása, eltorzítása, fordított irányból olvasása, felcserélése vagy betű és szópótlékok fordulnak elő
  • betűtévesztés, különösen a hasonló alakú (b-d) és a hasonló hangzásúakat (v,f,b,p)
  • gyenge szövegértés, emlékezés az olvasottakra, hallás utáni könnyebb értelmezés
  • általános helyesírási zavarral jár
  • a helyesírás hasonlóan túlzottan hibás (ékezeteket lefelejtik kettőzés, hasonulás)…stb.
  • idegennyelv megtanulásának nehezítettsége

Kb. 10 %-ban a vizuomotoros érzékelési nehézségei is észlelhetőek. Grafomotoros készségükben is elmaradás látható.

A tartós kudarc, sikertelenség másodlagos pszichés zavarokat, fokozott szorongást okozhat, különösen büntetés, ill. túlkövetelés esetén. Kialakulhat a teljesítmény-motiváció hiánya.

Diszgráfia – az írás zavara

Típusai:

  • a mozgástervezés nehézségei (egy-egy mozdulatot elvégez, de a mozdulatsor már  nehézséget jelent)
  • vizuális felfogóképesség csökkenése (nehézség pl. a betűk alakjának felismerésében)
  • helytelen ceruzafogás
  • látási memória zavara (jól másol, de diktálás útján nem tud írni)
  • térbeli elhelyezés zavara (nehézséget jelent a papíron elrendezni az írást)
  • folyamatosság zavar (lassan megy, de gyorsabb tempó esetén szétesik)

További jellegzetességei:

  • az írás indításának nehézsége
  • kis- és nagybetűk elkülönítésének zavara
  • rövid és hosszú magánhangzók megkülönböztetésének nehézsége
  • finomabb árnyalatok elkülönítésének zavara
  • az írómozgásokban azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás
  • a görcsösség
  • az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz,a gyermek egész testével ír
  • az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért is fáradékonyabbak a diszgráfiás gyermekek
  • tájékozódási nehézség a vonalrendszerben
  • a leírt betűk nagysága egy szón belül is erősen változó
  • a betűk dőlésszöge következetlen
  • a betűformák szabálytalanok
  • gyakori az átírás, áthúzás, összefirkálás, a zárójel
  • hiányoznak, vagy torzulnak a betűkapcsolások
  • gyakori a nyomtatott és írott betűk tévesztése
  • diktálás után betű, szótag, szó ki- és elhagyása fordul elő
  • a tanuló a szöveget módosítja, esetleg értelmetlen mondatokat ír
  • végül jellemző a helyesírási készség általános gyengesége
  • feltűnőek a tükörírásos elemek, a fölösleges betűelemek, a betű-, szótag-, szókihagyások
  • a diszgráfiás gyermekkapcsolási nehézségekkel küzd,írásban is téveszti a szó- és mondatstruktúrát
  • és végül, más tananyagokban való előrehaladásához viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata
  • Az írás szorongást kelt, a gyermek elhanyagolja írásos feladatait

Kezelés:

  • speciális logopédiai
  • pedagógiai: az olvasás és helyesírás funkciók kezelése, fejlesztése (Meixner Ildikó módszere)
  • indokolt esetben az egyéni pszichés zavarok rendezése

Diszortográfia – helyesírás zavar

Az életkorhoz viszonyítva kifejezetten hibás helyesírás jellemzi, aminek nincs egyéb kézenfekvő (pl látásprobléma) magyarázata.

A helyesírási zavar gyakran jár együtt olvasási nehézséggel, azonban önmagában is előfordul. Kizárólagos helyesírási nehézség mellett a nyelvi készségek általában jobbak, mintha olvasási zavar is társul hozzájuk.

Diszkalkulia-Számolási zavar

A diszkalkulia a számok világában való eligazodást nehezíti meg.

A diszkalkuliás gyerekek nehezen számolnak, gyenge a számfogalmuk, rosszul észlelik a mértani formákat és testeket, nem vagy nehezen tájékozódnak a térben és az időben, nem tudják megbecsülni a távolságokat.

Nehézséget jelent számukra a számszimbólumok megértése, felismerése, nehezen értik meg a számok egymás közötti viszonyait, nem képesek azokat meghatározott szempont szerint elrendezni, nehezen fogják fel a számokkal végzett műveleteket is.

Nehezített az alapvető számolási készségek megtanulása, pl. összeadás, kivonás, osztás, szorzás, osztás. Már a számfogalom kialakulásánál, a számérték megértésénél is lehetnek problémák.

Nehézségeik vannak a számok másolása, megtartása műveleteknél, a szorzótábla megtanulása, feladatok a számolási folyamatok szimbólumaival terén, rosszul értik a matematikai  kifejezéseket, jeleket, tételeket. Szöveges feladatoknál nehezen tudnak átvinni egyenletbe, a plusz-mínusz felismerése, megértése akadályokba ütközik…stb. Ezek a hiányosságok komoly gondokat okozhatnak nekik a matematikai ismeretek elsajátításában.

A súlyos számolási zavar iskoláskori tipikus tünetei

Gyakran visszatérő, azonos jellegű számolási hibák az alábbi területeken:

– az alapműveleteknél a tíz átlépése,

– a maradék megtartása,

– az irányok figyelembevétele kivonáskor,

– többjegyű szorzóval való szorzáskor a részletszorzatok helyének megállapítása;

– szimbólumok, jelek használata (fizikai, kémiai jelek is),

– soralkotások, növekvő és csökkenő sorok írása és olvasása.

Fogalmi hiányosságok a következőkben:

– szorzás, osztás,

– törtszám értelmezése, tizedes törtek írása, olvasása,

– síkidom és test közötti különbség,

– kerület, terület.

Alapvető mennyiségfogalmi hiányosságok:

– idő, hosszúság, űrtartalom, tömeg mértékegységeinek tudása, átváltása terén.

Ehhez kapcsolódik a különböző iskolai matematikai, kémiai, fizikai képletek, összefüggések tartalmi hiánya, következésképpen azok alkalmazása sem lehetséges, hiába áll rendelkezésre a számológép.

Kezelés:

– Pedagógiai, gyógypedagógiai fejlesztés

– NILD Tanulás Terápia

– Neurofeedback tréning

– Pszichológiai megsegítés szükség esetén

Neurofeedback tréning

A jelenlegi tudományos álláspont szerint neurológiai eltérés áll a tanulási zavart okozó működési zavar hátterében. A tanulási zavar tehát nem betegség, hanem egy jellegzetesen módosult agyműködési minta.
A neurofeedback tréning az agyműködés elektrofiziológiai térképét optimalizálja, újrahuzalozza, ezáltal hatékonyabbá teszi az idegrendszer működését,azaz az agyi akivitás optimalizálása által, jobb, hatékonyabb agyi működést eredményez, mely a tanulás, iskolai teljesítmény terén egyértelmű pozitív változásokat eredményez.

Módszerek:

  • BrainRx, Neurofeedback, HEG tréning, Komplex Tanulás terápia, pszichoterápia, tanácsadás

Kérj időpontot, segítünk átlépni a nehézségeken!

Időpontkérés

Időpontkéréshez töltsd ki az alábbi űrlapot!