Vizsgálat

Ahhoz, hogy a problémát kellően felismerjük, különböző problémaorientált vizsgálatokat kell elvégezni. Az első interjú, az anamnézis, valamint a kliens életkora alapján tervezem meg a diagnosztikus fázis menetét, azaz azt, hogy milyen eszközök, tesztek használatához folyamodom:

  • Anamnézis felvétele
  • Első interjú
  • Pszichológiai vizsgálat (teljesítmény-, személyiségvizsgálat, intelligencia, figyelem, emlékezet, teljesítmény, kreativitás, érdeklődés, motiváció vizsgálat…stb.)
  • Pedagógiai vizsgálat (iskolai készségek vizsgálata)
  • Neurofeedback vizsgálat
  • Biofeedback vizsgálat
  • QIK neuropszichológiai (figyelem, teljesítményteszt) vizsgálat

Pszichológiai vizsgálóeljárások:

1.Projektív tesztek

A személyiség belső pszichés mutatóit, tartalmait, vágyait, problematikáját kivetítő (projektív) személyiségvizsgáló eljárások, a teljesség igénye nélkül:

  • Rorschach-teszt
  • A.T (Thematic Apperception Test)
  • A.T (Children Apperception teszt)
  • PFT (Picture Frustration Test)
  • Rajztesztek
  • Emberrajz, Koch-féle fa teszt, családrajz, elvarázsolt család…stb.
  • Játékdiagnosztika

2. Teljesítménytesztek

Azokat a pszichológiai vizsgálóeljárásokat nevezzük teljesítményteszteknek, amelyek esetében a vizsgált személy teljesítményének mennyisége mutatja a mérni kívánt jelenség mértékét. A teljesítmény tesztekkel  a memória, figyelemkoncentráció, problémamegoldó gondolkodás, kreativitás, intelligencia, tehetségfaktorok  ..stb. vizsgálathatóak. Nem csak a teljesítmény-deficitek esetében van szükség rájuk, hanem a differenciáldiagnosztika során, bizonyos szindrómák diagnózisa esetében is.

pl.

  • WISC-IV gyermek intelligencia teszt
  • WAIS-IV felnőtt intelligencia teszt
  • Budapest-Binet intelligencia teszt
  • Raven (gyermek, felnőtt) nonverbális intelligenciateszt
  • Pieron figyelem vizsgálat
  • Goodenough-féle skála
  • Torrance féle kreativitás vizsgálat

…stb.

3. Explorációs módszerek, kérdőívek, tünetbecslő skálák

Speciálisan összeállított kérdéssorok, melyek egy-egy személyiségvonás, személyiségjegy vizsgálatára vagy differenciáldiagnosztikai célokra használhatók (pl. szorongás, depresszió, önértékelés, személyiség, kreativitás, tanulási stílus, viselkedés, hiperaktivitás, empátia…stb. mérésre használt kérdőívek, becslőskálák)..

A kérdőívek, értékelő skálák alkalmazása akkor célszerű, ha gyors, tájékozódó jellegű információkat akarunk szerezni.

4. Neuropszichológiai tesztek

A neuropszichológia a pszichikus folyamatok és az agyi mechanizmusok közötti kapcsolatot tárja fel.

pl.

  • Bender próba (vizuomotoros koordináció)
  • QIK teszt (figyelem, teljesítmény vizsgálat)

Pedagógiai vizsgálat:

  • Iskolai készségek vizsgálata (olvasás, írás, számolás)
  • Tanulásmódszertani vizsgálat (tanulási stratégiák, -stílus)

Terápia-fejlesztés

Terápia

  • Verbális terápia
  • Játékterápia
  • Kreatív terápia
  • KIP (Katathím Imaginatív Terápia), Rajz KIP
  • Serdülő monodráma
  • Kognitív – és viselkedés terápia
  • Énerősítő –Szupportív- terápia
  • NLP (Neuro-Lingvisztikai Programozás)
  • Relaxáció, autogén tréning, mindfulness
  • Mentális tréning
  • Terápiás konzultáció
  • Szülőkonzultáció
  • Családi konzultáció
  • Tanácsadás
  • Életvezetési tanácsadás
  • Pszichoedukació
  • EMDR (Eye Movement Desensitisation Reprocessing) traumafeldolgozás

Fejlesztés

  • Komplex tanulásfejlesztés
  • Figyelem fejlesztés, figyelemfókuszálási technikák
  • Szociális kompetencia fejlesztés
  • Tehetségfejlesztés, – gondozás
  • Tanulásmódszertan fejlesztés
  • Tanulás technika trénig
  • Cogniplus képességfejlesztés
  • Rehacom rehabilitációs és kognitív fejlesztés

Neuroterápiák:

  • Neurofeedback tréning (EEG- Biofeedback terápia):
    • Amplitúdó tréning,
    • ILF (InfraLow Frekvencia) neurofeedback tréning, Othmer módszer
    • Alfa-Theta tréning,
    • Synchrony tréning
    • QIK teszt és EEG Expert figyelem-, teljesítményvizsgáló teszt…stb.
    • Tactilis (tapintás) BioFeedback
    • BioPlay játékok
  • Biofeedback tréning:
    • HRV(HeartRateVariability)Biofeedback (Szívfrekvenciavariabilitás/Szívkoherencia tréning)
    • HEG (Haemoencephalográfia/pir HEG) Biofeedback
    • Stresszkontroll Biofeedback
    • The Pip stressztréner Biofeedback
    • EMG (Elektromiogram) izom Biofeedback
    • Légzés Biofeedback
    • Bőrellenállás biofeedback
    • Bőrhőmérséklet biofeedback
  • Csúcsteljesítmény tréning
  • Binaural Beat hangtechnika
  • Mindfulness alapú terápiák
  • EMDR (Eye Movement desensitisation and Reprocessing)
  • Komplex tanulásfejlesztés
  • CogniPlus képességfejlesztés
  • Rehacom reahbilitációs és kognitív fejlesztés

Az alkalmazott terápiás és fejlesztő eszközök a rövid és hosszú távú célok függvényében kerülnek kiválasztásra.

Pszichoterápiák:

A pszichoterápia a pszichés zavarok egyik legalapvetőbb és tudományosan megalapozott módja.

Tágabb értelemben pszichoterápiának nevezhetünk minden olyan gyógyító eljárást, amely a viselkedésben, érzelmi életben, gondolkodásban, vagy testi tünetekben megnyilvánuló érzelmi zavar betegség vagy fejlődési elakadás esetén pszichés hatás segítségével eredményez gyógyulást vagy javulást (Buda Béla:Pszichoterápia,1981).

Az alábbi pszichoterápiás módszereket alkalmazom, ötvözve, integráltan személyre szabott formában:

  • Verbális terápia, mely során a kommunikáció elsődlegesen a beszéd útján jön létre.
  • Feltáró pszichoterápia a belső konfliktusok felszínre hozására, megoldására törekszik
  • A kliens életkorától függően a beszéd, játék, mozgás vagy kreatív tevékenység lehet a kifejezés eszköze.
  • A pszichés élmény, emlékanyag felszínre kerülését relaxációs, imaginációs, NLP technikákkal is segítem.
  • A stresszkezelés céljából a biofeedback, neurofeedback, szívkoherencia tréning, relaxáció, mindfulness, autogén tréning módszereket alkalmazom.
  • Szülő-gyermek terápia során a szülőt is bevonom a kezelésbe.
  • Ha a kliens tünetei a család működésével hozható összefüggésbe, akkor családi konzultációt alkalmazok, illetve családterápiát javaslok számukra.
  • Támogató (szupportív) kezelésnél a kliens énerejének növelésére törekszem, mely által a nehézségek leküzdhetőek…stb.

Részletesebben:

Játékterápia

A gyermek sajátos nyelve a játék. Játékban a gyermek mozgásos-cselekvéses szinten, konkrét tárgyak segítségével jeleníti meg feszültségeit, és átélőjévé válik az eseményeknek.

A játékterápia a fentiek alapján a gyermeki cselekvésre épül. Eszközrendszere a szabad játék, irányított játék, meghatározott konstruktív, projektív (báb), miliő játék, és  a gyermeki kreativitás formái (pl. gyurma, agyag, papír). Lényege, hogy a viselkedés és a motiváció összefüggéseit igyekszik megtalálni a játék segítségével, és így változást indít el, mellyel a motivációs rendszert is áthangolja.

Kreatív terápia

A kreatív terápia során jelen lévő alkotó folyamatok (pl.rajzok, festmények, versek, novellák, mesék) segíthetik az önkifejezést, az egyéni érzelmek, konfliktusok megragadását, megjelenítését. A kliens az alkotásában valamilyen  jelképpé átformálva és átdolgozva, szimbolikusan  nyilvánítja ki, a cselekvésben ki nem élhetett feszültségeit.

Az elkészült alkotások elaboratív erővel ragadják meg a pszichés tartalmakat, előnyük, az is, hogy képesek áthidalni a verbális nehézségeket, vagy verbálisan nehezen megragadható problémák (pl. korai sérülések) esetén egyaránt hatékonyan lehet alkalmazni.

KIP – Katathym Imaginatív Pszichoterápia

A katathym imaginatív pszichoterápia, vagy katathym képélmény egy mélylélektani, pszichodinamikai alapokon nyugvó imaginatív eljárás.

A KIP hatékony eszköz a különböző pszichés zavarok és betegségek, illetve testi tünetek kezelésében. Célja, hogy a terápia során hozzásegítsük a klienst a belső tudattalan erőforrásainak eléréséhez, illetve ahhoz, hogy nem tudatos tapasztalati mintáinak, képességeinek megélésével, alkalmazásával leküzdje aktuálisan megjelenő problémáit.

A katatim képmegélés H. Leuner által kidolgozott és munkásságával igazolt alaptézisei a következők:

  • Az imaginációs mezőt a belső konfliktusok strukturálják.
  • Létezik egy rögzült (sztereotip) fantáziált tartalmakra irányuló mobilis projekció, a maga átalakulási jelenségeivel
  • Ezzel összefüggésben a hatás egy terápiás beavatkozás vagy egy spontán élménybetörés révén ellenőrzés alatt tartható.

Ez a három alapfeltevés nem csak a felnőtt személyiség lelki működésére, hanem a fejlődő gyermekére is vonatkoztatható.

A KIP szintén vizuális jelképekben jeleníti meg a tudattalan konfliktusokat. Azonban a képzetáramlás dinamikus, folyamata és története van, ami lehetővé teszi a problémák teljesebb kibontását.  A fantázia korlátlan , a rendelkezésre álló játék, eszközrendszer nem szab határt. Lehetőség van a többi érzékszervi modalitás bevonására is. A kliens egyszerre átélője és cselekvő részese a történéseknek: lehetősége van kívülről betekinteni, vagy belülről szereplőként megtapasztalni az eseményeket.

A páciensben katatim képmegélés közben a konfliktusokkal terhelt belső képekkel való szembesülést rendszerint többé vagy kevésbé erős emóciók kísérik. Így a módszer rendkívül alkalmas arra, hogy a pszichikus zavaroknál gyakran megtalálható narcisztikus hátteret a kép és élmény síkján hozzáférhetővé, és a neurotikus zavarokat, – melyek gyakran igen korai konfliktusból indulnak ki – feldolgozhatóvá tegye.

(Serdülő) monodráma

A monodráma egyéni pszichoterápia, amit pszichodramatikus módszerrel végzünk. A felmerülő problémákat, nehéz, konfliktusos helyzeteket különböző tárgyakkal, üres székekkel jelenítjük meg. A páciens a különböző személyek nevében megszólal, amit a pszichológus utalásszerűen megismétel. A tárgyakkal kirakott helyzetekre rá lehet kívülről nézni, így áttekinthetővé válnak a különböző szituációk összefüggései. Ismétlődő újrajátszásban felszabadítja a konfliktusanyagot és a hozzá tapadó indulatokat. A pszichológus itt egy egyéni tanácsadás keretében dolgozik pszichodramatikus technikákkal.

Viselkedés – és kognitív terápiák

A viselkedésterápia a szociális tanulás elveit használja fel a kliens viselkedésének módosítására.

A viselkedésterápia minden esetben úgy kezdődik, hogy a részletes, funkcionális elemzés alá vesszük a kliens problémáit. Gyerekek esetében ehhez információt gyűjtünk a szülőktől, hozzátartozóktól, a tanároktól, illetve más, a gyermekkel foglalkozó szakembertől, valamint érintjük a gyermek életének valamennyi területét is. A következő lépésben megfogalmazzuk, hogy melyek azok a szociálisan releváns, kívánatos viselkedések, melyeket az adott gyermeknek meg akarnak tanítani a szülők. Ennek nyomán alakul ki az individualizált fejlesztési terv. Ezek lényege minden esetben a viselkedés pontos megfigyelése, majd az elérni kívánt viselkedésmódosítás meghatározása. Ezt követi az adaptív viselkedés felerősítése jutalmazással, illetve a maladaptív viselkedés fokozatos háttérbe szorítása az odafordulás, illetve a jutalom megvonásával.  Gyermek számára kognitív elemeket tartalmazó önkontroll tréningeket is alkalmazok.

A szülői, nevelői viselkedés módosítására ún. szülői és tanári tréningprogramokat dolgozunk ki.

Az alábbi módszereket alkalmazom:

pl.

  • szisztémás deszenzitizáció ingerelárasztás
  • válasz megelőzés
  • önkontroll technikák
  • alkalmazott viselkedéselemzés
  • relaxáció
  • szociális készség tréning
  • modelltanulás
  • szülőtréning

Az enyhébb formáknál a tanuláson alapuló viselkedésterápiás módszerek önmagukban is segítségre lehetnek, súlyosabb esetekben a szükséges gyógyszeres kezelést hatékonyan kiegészítik, javítják a complience-t, növelik a gyermek, szülő, tanár együttmüködését.

Mentális tréning

A mentális tréning a kognitív eljárások közé sorolható módszer. A kogníción alapuló módszerek lényege az, hogy a gondolkodás, a mentális folyamatok, reprezentációs sémák megváltoztatásából kiindulva fejtik ki terápiás hatásukat, a megismerést helyezve előtérbe

A mentális tréning fogalma és módszere a sport területéről ered. Egy mozdulatsor, akció, tudatos képzeletbeli (imaginatív) ismétlését jelenti a tökéletesebb kivitelezés érdekében. Az empirikus kutatások bizonyítják a gondolati tréning pozitív befolyását a sporttevékenységre.

Az imagináció tudatosan és tudattalanul is befolyásolja a viselkedésünket. Többet jelent a vizualizációnál, ugyanis a mentális tréning tartalmaz tapintásos, kinesztétikus, izommozgásos, és hangi elemeket, vagyis az összes érzékszervi leképeződés jelen van a képzeleti munkában.

A mentális tréning módszer a gondolatokat állítja a sikeres teljesítmény szolgálatába. A szakember arra tanítja a kliensét, hogy hatékonyabban tudja értelmezni az élményeit, tudatoson uralkodjon a zavaró (nem célravezető) érzeteken –pl. szorongáson- detektálja és korrigálja saját gondolkodási torzításait és pozitív párbeszédbe kerüljön önmagával. Ahhoz, hogy e kognitív technikák alkalmazhatóvá váljanak alapvető kiindulási pont  a gondolatok visszaidézése és megfigyelése, a hozzájuk kapcsolódó képek, imaginációk gyakorlása, ilyenformán az önreflexió folyamatos erősítése. E folyamatban ismerhetőek fel leginkább az önkorlátozó hiedelmek és negatív automatikus gondolatok, melyek irányulhatnak önmagunkra illetve a világra.

A kezelés gyakran használ konkrét viselkedés változtatását célzó viselkedésterápiás lépéseket , pl. megerősítés, pozitív modellkövetés. A pszichológus szerepe, hogy tudatosítsa a pozitív és negatív gondolatok következményeit, megtanítva a klienst az előbbiekre fókuszálni, valamint odafigyelni az utóbbiak kiváltó és provokáló körülményeire.

NLP Neuro-Lingvisztikai Programozás

Az NLP azaz a neurolingvisztikai programozás kialakulásának története Grinder és Bandler nevéhez fűződik. Az eljárás alapja a kommunikációs csatornák pontos elemzése és használata. Viselkedésünket és gondolatainkat neurolingvisztikai lenyomatok, sémák befolyásolják, amelyek megváltoztathatóak, újraprogramozhatóak. A módszer gyors változásokat ígér. A programozási „hibák” kiküszöbölése, azaz  a gyógyulás az emlékek, élmények átstrukturálásával történik Az NLP gyakorlatai között megtalálhatóak a szorongás kezelésére jól alkalmazható programozási technikák, a sikeres céleléréséhez szükséges eszközök.(O’Connor,Seymour (1996):NLP, Bioenergetic)

Az NLP egy olyan személyiségfejlesztő módszercsomag, melyet többnyire egyéni üléseken használunk. Jellemző rá a gyakorlatias, jövőorientált szemlélet, a gyors, ésszerű technikák, a kliens egyéni értékeinek a tisztelete. Az NLP feltételezi, hogy a célok, a hiedelmek, az értékek és a magatartások hatnak agymásra, minél pontosabban tudjuk meghatározni mit akarunk, illetve minél inkább programozzuk az agyunkat a lehetőségek kikeresésére és észlelésére, annálvalósznűbb a siker. Az NLP tréner a kliens gondolkodásának a megértésére és a változás elősegítésére törekszik pozitív szuggesztiók segítségével. A kezdeti állapotfelmérés után az inadaptív belső hiedelmek átalakítása, az én kreatív kapacitásának és pozitív önmotiválási képességének a megmozgatása a cél.

NLP technikák:

  • Tünet kihelyezés
  • Moment of Excellence
  • Change History
  • Swish
  • Vizual Sqash
  • Godiva Csokoládé
  • New Behavior Generátor
  • Köté-oldás
  • Hatlépéses Refraiming
  • Allergia kezelés
  • Veszteségélmény feloldás
  • Identiti Process
  • Mély belső átalakulás
  • Re-imprinting
  • Gyors fóbia kezelés
  • Penetransz
  • Idővonal

Rövid dinamikus terápia

Minimum tizenöt-, maximum húszalkalmas beszélgetős terápia, ahol a találkozások számát az első interjút követően, a terápiás szerződésben közösen határozzuk meg. A rövid dinamikus terápia célja azoknak a tudattalan belső konfliktusoknak a megismerése és megoldása, amelyek a tüneteket, a problémákat, a kapcsolati nehézségeket okozzák. A terápia  heti egy-két ülésben zajlik, a beszélgetés bizalmas, a pszichológust titoktartás köti.

Dinamikus rövid terápiával jól kezelhetők:

  • a szorongásos problémák (pánikzavar, fóbiák, közlekedési nehézségek, szerepléssel kapcsolatos félelmek)
  • a hangulat zavarai, amelyek élethelyzeti nehézséghez köthetők: a veszteségek, a válás, a gyász okozta úgynevezett reaktív depressziós állapotok
  • az élethelyzeti változások kiváltotta egyéb problémák, szorongások: kapcsolati nehézségek, költözés, munkahelyi változások, gyermekvárás, szülés

a kapcsolati nehézségek, az életvezetési elakadások.

Kortársakkal kapcsolatos tréning

  1. Szociális készségfejlesztő tréning

A szociális készségfejlesztő foglalkozásokon modell után, instrukcióval segítve és szerepjáték , szituációs játékok, gyakorlatok segítségével gyakoroljuk a gyermekek az alapvető szociális és kommunikációs készségeket. Emellett a csoporttagok részt vesznek kooperációt igénylő, közös feladatok megoldásában, melyek elősegítik a csoportkohézió kialakulását és megerősítését.

Tájékozódó beszélgetés – első interjú:

Az első interjú a pszichológussal való első néhány találkozást jelenti. Az első pár ismerkedő ülés alatt együtt körvonalazzuk, mi is a probléma, igyekszünk közösen meghatározni, mi a terápiás cél. Ennek alapján döntjük el közösen együttműködésünk módját, időtartamát, formáját, azaz pszichológiai terápiás szerződést kötünk, amely szóbeli megállapodás a terápia céljáról, kereteiről, szabályairól, módszereiről. Természetesen a pszichológust titoktartás köti az első interjútól kezdve az egész terápia során, és azt követően is.

Állapotfelmérés:

A pszichológiai állapotfelmérés egyes esetekben további vizsgálatok, pszichológiai tesztek felvételét teheti szükségessé.

A pszichés teljesítőképesség, lelkiállapot felmérésére a tájékozódó beszélgetésen túl esetenként általában 2-3 teszt felvétele történik. Az eredményeket megbeszéljük.

A diagnosztikus szakasz végén kérésre szakvéleményt is készítek, amely tartalmazza az általa megállapított véleményt a gyerek állapotára és az ajánlott intervencióra vonatkozóan. Írásbeli szakvéleményt csak külön kérésre és díjazás mellett készítek.

Konzultáció, tanácsadás

A konzultáció támogató jellegű, jelen fókuszú, probléma megoldásra, tudatos belátásra épít, középpontjában a kliens problémakezelése áll. Gyors, időhatáros, egészségorientált módszer. Jól körülhatárolt itt és most jelentkező problémák esetén használható leginkább.

Alkalmazott konzultációs formák:

  • 4 üléses serdülőkonzultáció

A serdülőkonzultáció figyelembe veszi a serdülő életkorából adódó fejlődési sajátosságait, fejlődési feladatait (autonómia, leválás). Az üléseken jól körülhatárolt, jelenre fókuszáló probléma van a középpontban

  • Problémaorientált konzultáció szülővel (a gyermek kezelését , hosszabb terápiáját kiegészítendő)
  • Szülőkonzultáció (szülői szerepbizonytalanságok, a gyermek életkori sajátosságait érintő kérdések esetén)

Ilyenkor a gyermek problémájával összefüggő kérdések kerülnek megbeszélésre. A felmerülő kérdések lehetnek: a szülő hogyan bánjon a gyermekkel, hogyan reagáljon a gyermek szokatlan tüneti viselkedésére, milyen az optimális szülői reagálás. A konzultatív beszélgetés tárgyát képezheti az egyszerű nevelési módszerek, könnyen módosítható környezeti tényezők, a napirendi tevékenység szervezése…stb., melyek hozzájárulhatnak a gyermek állapotjavulásához.

Szülőkonzultációra sor kerülhet a gyermek hosszabb kezelése nélkül is. Gyermekük életkori, élethelyzeti változásai kapcsán felmerülő kérdésekkel vagy szülői szerepbizonytalanságok esetén is fordulhatnak a szülők szakemberhez.

  • Winnicot-féle terápiás konzultáció

A terápiás konzultáció feladata felfedni a gyermek aktuális problémáit, érzelmi konfliktusait (ami tüneti viselkedés mögé bújva jelenhet meg). A módszer egy rajzban folytatott párbeszéd. A probléma megközelítéséhez Winnicot a firkajáték technikát használja fel. A közös, rajzos párbeszéd alkalmat ad az ismerkedésre, bizalmi helyzet kialakítására. A regresszív folyamat megfelelő pontján elkészített álomrajz tovább segítheti tudattalan érzelmi konfliktus megközelítését (Virág Teréz: Beszélgető lapok)

  • Mentalhigiénés tanácsadás /konzultáció

Egy aktuális probléma, konfliktusos helyzet feldolgozásához nyújt segítséget. A tanácsadóval való együttműködés során olyan készségek sajátíthatóak el, melyek az aktuális probléma sikeres megoldásán túl, a későbbi hasonló helyzetek kivédését is elősegítik. A mentalhigiénés konzultáció központi elemei az érzésekkel és a viselkedéssel végzett munka, melyet a segítő részéről fejlesztési célú visszajelzések tesznek lehetővé. A módszer sajátossága, hogy a kliens általában egészséges ember, aki jobb önmegértésre vágyik, fejlődni szeretne, tudatosabb életvitelre törekszik.

Pszichológiai tanácsadás

A pszichológiai tanácsadás rövid, pár alkalomból álló, pszichológus által vezetett segítő beszélgetést jelent, mely egy aktuális dilemmára korlátozódik. Az ülések során a probléma körüljárásában, több oldalról való megvizsgálásában, esetlegesen egy döntés meghozásában segít a pszichológus.  Érdemes igénybe vennie, ha nehéz döntés előtt áll, életvezetési problémája, vagy kapcsolati konfliktusa van.

Nevelési tanácsadás

A gyermeknevelési kérdések terén történő elbizonytalanodás esetében is segíthet a pszichológus, pszichoterapeuta az eligazodásban. Direkt tanácsadásról itt sincs szó, inkább a lelki dolgokról, a gyermekről, a családról való közös gondolkodás, a problémafeltárás az, ami segít.

Családi konzultáció

A gyermek kezelésének eredményességét a család együttműködése döntően befolyásolja. A problémás gyermek a család része, így természetes, hogy viselkedésére a család minden tagja reagál, a nevelési nehézségek miatt a család belső struktúrája, dinamikája gyakran megváltozik.

A gyermek terápiájának szerves és elengedhetelten része a családdal való foglalkozás. A családkonzultáció során általában az kerül erősítésre, hogy hatékony közreműködésükkel a családtagok  is hozzájárulhatnak az állapot normalizálásához.

Életvezetési tanácsadás (coaching)

Az életvezetési tanácsadás olyan professzionális segítő kapcsolati tevékenység, amelynek lényege, hogy az egészséges emberek hatékonyan követhessék és megvalósíthassák céljaikat, és teljesebb életet élhessenek. Életvezetési tanácsadás során a kliens és a pszichológus/tanácsadó a kliens számára fontos és személyes célokat fogalmaznak meg, amelyek a kliens kiteljesedését, konfliktushelyzeteinek sikeresebb megoldását, döntéshozatalát, kapcsolatainak fejlődését célozzák meg. Az életvezetési tanácsadás egyik legfontosabb eleme a pszichológus/tanácsadó és a kliens között kialakuló, bizalomra épülő kapcsolat, melyben a kliens elfogadva és megértve érezheti magát. Az életvezetési tanácsadás bár elnevezése ezt sugallja, mégsem konkrétan életvezetési tanács adásáról szól, ehelyett a tanácsadó/pszichológus segíti a klienst az önfeltárásban, a kliens számára legjobb megoldás megtalálásában.

Az életvezetési tanácsadás általában rövidtávú (5-10 alkalom), de hosszabb munka is elképzelhető, függően a céltól, amelyet a pszichológus/tanácsadó és a kliens a munkájuk elején határoz meg. Életvezetési tanácsadás során gyakran előforduló témák:

pl.

-kapcsolatok
-család, gyereknevelés
– stresszkezelés, lelki egyensúly
– önbizalom, önismeret, önértékelés
-személyes fejlődés
-motiváció és időmenedzsment
-karriertervezés,
– egészség, öregedés…stb.

Pszichoedukáció

A pszichoedukáció jelentése röviden a kliens felvilágosítása betegsége lelki okairól és azok lehetséges megszüntetéséről.

A pszichoedukáció a lelki vagy mentális nehézségekkel küzdő egyének és, szükség szerint, hozzátartozóik okítását (edukáció), felvilágosítását, felkészítését jelenti tehát az adott probléma, ill. kezelése mibenlétéről. Célja, hogy az egyén (és környezete) jobban megértse állapotát, helyzetét és kilátásait annak érdekében, hogy hatékonyabban tudjon tenni saját magáért. Nem mellesleg, csökkenti az ismeretek hiányából fakadó szorongást, bizonytalanság- és kiszolgáltatottság érzését is. Így a páciens saját állapota igazi szakértőjévé válik. Azt azonban hangsúlyozni kell, hogy a tudás/ismeret önmagában nem feltétlenül eredményez mélyreható változást, egy hasznos kiegészítő kezelési forma. Gyógyszeres-  és/vagy pszichoterápiával kombinálva viszont bizonyítottan hatékony módszer lehet.

Online konzultáció, skype konzultáció

Az online konzultáció során az otthona elhagyása nélkül  emailen vagy skype kapcsolaton keresztül konzultál a szakemberrel,  a felmerülő problémákról.

Mindez azokban az esetekben indokolt, ha a személyes találkozás nem lehetséges vagy annak körülményei nehezítettek: pl.

  • mozgásbeli akadályozottság
  • lakóhelye túl messzire esik a rendelőtől
  • külföldi tartózkodás esetén
  • munkája, egyéb elfoglaltsága mellett nehezen tud időt szakítani a személyes találkozás igénybevételére
  • …stb.

Komplex gyógypedagógiai ellátás

Tanuláshoz szükséges részképességek és alapfunkciók vizsgálata:

Mozgás, finommotorika, vizuomotoros koordináció, szociális érettség, kognitív képességek, orientációs képesség, figyelem, emlékezet, észlelés, gondolkodás…stb. vizsgálata.

A képességvizsgálat eredményeire alapozzuk, egyénre szabott terv alapján, a gyerekek képességfejlesztését.

A gyógypedagógiai fejlesztés segíti a megkésett képességterületek fejlődését, a képességstruktúra optimalizálását, s ezáltal a tanulási képességek minél jobb kibontakozását.

Fejlesztendő területek:

  • Nagymozgás, finommotorika, grafomotorika
  • vizuomotoros koordináció
  • testséma
  • érzékelés, észlelés: vizuális, auditív, téri..
  • gondolkodási funkciók
  • emlékezet
  • figyelem
  • beszéd, beszédészlelés, beszédértés, kommunikáció
  • szociális-érzelmi területek
  • tanulási képesség
  • írás, olvasás, számolási képesség

Komplex képességfejlesztés és Iskolaelőkészítő foglalkozások

A fejlesztés célja az iskolához szükséges funkciók, tanulási képességek, részképességek fejlesztése. A tanulási zavarok megelőzésére, valamint a már kialakult tanulási, figyelem, magatartási zavarok korai felismerése, terápiája

Fejlesztendő területek:

Mozgás (nagy, finom), testséma, téri tájékozódás, észlelés, verbális, szociális képességek, figyelem, emlékezet, logikus, problémamegoldó gondolkodás, tanulási képességek fejlesztése, megfelelő tanulási technikák alkalmazása, kitartás erősítése…stb..

Tükörtábla terápia

A Tükörtábla módszer egy neurológusok által összeállított fejlesztő módszer, mely nem a tükörírásról, hanem a terápia során használt speciális tábláról kapta a nevét.

A tükörtábla-terápia a lateralizációs fejlődés elmaradása esetén alkalmazható grafomotoros, fejlesztőpedagógiai módszer. Az elsősorban diszgráfiás-diszlexiás gyermekek fejlesztésére használt módszer lényege, hogy a két kéz szinkronmozgásban dolgozik, miközben a jobb szem csak a jobb kezet, a bal szem pedig csak a bal kezet látja. Ezáltal összerendelhető a domináns kéz és szem.

Tág életkori határok között, gyermekek és felnőttek körében is alkalmazható. Különösen ajánlott 8 éves kor felett, a diszgráfiás tünethangsúlyú diszlexiás iskolások reedukációja során. Indokolt a rossz vizuomotoros koordináció, a keresztezett szem/kéz dominancia, valamint olyan olvasászavar esetén, amikor különösen a vizuális (optikai) percepció működési elégtelensége okozza a betűtévesztéseket és az értelemzavaró szótorzításokat. Egyes elemei már beépíthetők az iskolakezdés előtt álló, 6 éves óvodások diszlexia- prevenciós foglalkozásaiba, valamint – mivel felső korhatára nincs – az írás- és olvasászavarral küzdő fiatalok, felnőttek számára is nyújthat bármely életkorban korrekciós lehetőséget. A figyelemzavarral küzdő gyermekeket is jól leköti és stabilizálja, megnyugtatja a kétkezes tevékenység egyszerűsége és biztonságnövelő