Afázia

Az afázia sokszínű jelenség, minden részletre kiterjedő pontos definíció nem áll azonban a rendelkezésünkre. A hazai és nemzetközi hagyományokat követve az alábbi tényezőket emelhetjük ki:
Az afázia organikus agykárosodás következménye, a nyelvprodukció és megértés rendszerét érinti, a már kialakult ép beszédtevékenységet károsítja, mind a beszédprodukció, mind a beszédértés folymatát befolyásolja, de a sérülés jellege, hely szerint eltérő mértékben.
(Forrás:Osman-Sági,1991. In: Kállai, Karási, Benedek, Racsmány (szerk): Bevezetés a neuropszichológiába, Medicina)

A beszédképesség elvesztése vagy csorbulása -afázia-, az agykárosodás egyik legnyilvánvalóbb tünete. Leggyakrabban stroke vagy fejsérülés után jelentkezik, főként akkor, ha a bal agyfélteke érintett (a sérülésnek nem kell feltétlenül a Broca területre korlátozódnia ehhez). A sérülés okozhat olyan beszédzavart, amikor a beteg kommunikációja akadozik, de olyat is, hogy az illető képes ugyan beszélni, de nem tudja végiggondolni, amit mondani akar. Kialakulásának oka az agy területén létrejövő kisebb izolált vagy kiterjedtebb sérülések, illetve érelzáródás, tumor következtében megjelenő lézió. Ezek hatására azonban nem vész el a nyelvi képességek teljes repertoárja. A legtöbben a beszédközpontok területén bekövetkező cerebrovaszkuláris sérülés következtében veszítik el a nyelvi képességeik egy részét. Az esetek többségében az afázia a traumát követő hetekben fokozatosan javul. A későbbi rahabilitációs programtól függ a nyelvi kompetenciák visszatérésének a mértéke.

Az afáziák legfőbb típusai:

Expresszív (motoros): a beteg nem tudja megnevezni a dolgokat, keresi a szavakat, esetleg körülírja, de a keresett szót nem tudja mondani (anomia). Lehet olyan formája is, amelyben a beteg ugyanazt a szót különböző dolgok megnevezésére használja (verbigeráció). Echolália is előfordulhat. Létrejöhet a glosszoláliához hasonló értelmetlen szóhasználat, agrammatikus beszéd is (zsargon afázia), sajátos szóhasználattal, de a szkizofréniára jellemző neologizmák nélkül. A motoros afáziában szenvedő beteg tudja, hogy nem azt mondja, amit akar, ezért nem értik őt, emiatt egyre erősebb beszédkésztetéssel, motiváltsággal akarja megértetni magát, sikertelenül. A kommunikációs kudarc miatt gyakori a heves érzelmi reakció (felindultság, agresszivitás, kétségbeesés, öngyilkossági szándék)! Néha előfordulhat, hogy a kommunikáció más síkján (csatornáján) ki tudja fejezni magát (pl. énekelni, káromkodni tud). Mivel rendszerint valamely megértési nehézség ellenoldali (jobboldali) spatialis paresis is társul a képhez, a beteg rendkívüli kiszolgáltatott helyzetben van!

Receptív (szenzoros): a beteg nem érti mit mondanak neki, válasza” ezért nem odaillő (parafázia), ennek következtében elveszíti szociális kapcsolatait, elmagányosodik. (Kísérő tüneteiben – mutatis mutandis – hasonló az előzőhöz)

Globális afázia: valamennyi nyelvi funkció súlyos zavara, minimális beszédprodukció, korlátozott beszédértési képesség.
Amnesztikus (anómikus) afázia: A beszédet és az írást általános szótalálási nehézség jellemzi. A hangalak és a jelentés reprezentációja szétválik, és nincs aktuális kapacitás azok összeillesztéséhez.

Vezetéses (konduktív) afázia: A spontán beszéd fluens. A halott beszéd megértése gyakran teljesen ép. A hangalak reprezentáció és a beszédprodukció szétválik.

Transzkoritkális motoros afázia: A jelentésreprezentáció és a beszédprodukció szétválása.

Transzkoritkális szenzoros afázia: felismeri uagyan az elhangzó szavakat a beteg, de a szójelentéshez való hozzáférés korlátozott stb.

Kezelés:

A terápia jól szervezett team munkájára épülő (neurológus, pszichológus, zeneterapeuta, gyógytornász, afázia terápiára szakosodott logopédus) kognitív rehabilitáció, beszédterápia, és a neurofeedback módszereit alkalmazom.

Időpontkérés

Időpontkéréshez töltsd ki az alábbi űrlapot!