Figyelemfejlesztés
A figyelem kiemelkedő jelentőségű képesség, mert ennek funkcionálása nélkül nem működhet hatékonyan egyetlen intellektuális képesség sem, azaz figyelem nélkül elképzelhetetlen a hatékony tanulási folyamat.
Általános bevezetés
A figyelem szerepe a tanulásban
A figyelem kérdése a pedagógia központi problémája. A figyelmi működés erősségének és megbízhatóságának vannak olyan korlátai, amelyek a tanulók életkorával vagy más belső feltételekkel függnek össze.
A különböző helyzetekben mért figyelmi teljesítménygörbék azt mutatják, hogy a figyelmi működést sokfajta más tényező is befolyásolja, többek között, hogy a nap, a hét vagy az év mely szakaszában tartunk, milyen a tanulók testi és pszichés állapota, életmódjának rendszeressége, táplálkozása, alvásigényének kielégítettsége, fáradékonysága.
Régi tapasztalata a pedagógiának, hogy kora reggel, a hét első felében, esetleg hosszabb pihenés után jobb a tanulók figyelmének teljesítménye.
A figyelem sajátosságai gyakorlással jól fejleszthetők, tehát különösen fontos, hogy tisztában legyünk a figyelem természetével.
A figyelem területei, melyek különösen fontosak a hatékony tanuláshoz:
- A figyelem terjedelme: ez abban nyilvánul meg, hogy hány tárgyra tudunk egy adott pillanatban figyelni. Minél több információt tudunk befogadni egy adott időegységben, annál intenzívebb lehet tanulásunk, tehát alapvető ennek fejlesztése.
- A figyelem tartóssága: ez abban mutatkozik meg, hogy mennyi ideig vagyunk képesek lekötni tevékenységünket egy dologgal. Minél kitartóbb munkára vagyunk képesek, annál jobb lehet a tanulmányi teljesítmény.
- A figyelem megoszlása: ez azt biztosítja, hogy párhuzamosan két vagy több tevékenységet is tudunk végezni.
- A figyelem átvitele:ez azt fejezi ki, hogyan tudjuk váltogatni figyelmünket egyik jelenségről a másikra.
A figyelem működhet önkéntelenül is és szándékosan is.
Az önkéntelen figyelem reflexszerű beállítódásokkal kapcsolatos, az ember tudatos elhatározásától függetlenül funkcionál.
A szándékos figyelem tudatosan irányított és szabályozott, ennek működésekor az egyén saját elhatározásából választja ki azt a jelenséget, amelyre a figyelemre irányul.
Figyelmi zavarok típusai
A figyelem összpontosításának hiánya, amelynek következtében a tanuló nem tudja a tanuláshoz szükséges figyelmi szintet elérni, mert koncentrálása könnyen megzavarható. Bármely új inger jó alkalom arra, hogy ne a tanárra, ne a kapott feladatra figyeljen.
A figyelem fenntartási nehézséggel küzdő tanuló, nagy lendülettel lát hozzá a feladatvégzéshez, de láthatóan egyre lassul, majd „kifáradva” abbahagyja a feladat befejezését. Ez a „fáradtság” nem valódi, hanem a figyelem megtartás nehézsége miatt következik be a feladás kényszere.
A figyelem megosztási képtelenség, amely azt jelenti, hogy a tanuló nem tud gyorsan és megbízhatóan „kapcsolgatni” a különböző figyelmi helyzetek között. Az iskolai tanítás-tanulás helyzetében erre nagyon gyakran lenne szükség!
A figyelem terjedelmének zavara, amely a figyelem és a rövid idejű emlékezet működésének együttes problémáját jelenti.
Az egyénre jellemző figyelmi terjedelem azt mutatja meg, hogy egyidejűleg /valójában egymás után/ hány dologra tud figyelni. Ide vonatkozó vizsgálatok szerint a felnőttek figyelmének terjedelme 4-6, 12 éves gyermekeké 3-4, 6 év körülieké pedig 2-3 tárgy, személy vagy jelenség. Az adatok arra az alaphelyzetre érvényesek, amikor a tárgyak, jelenségek körét egyetlen figyelmi ráirányulással próbáljuk megragadni. Ezért van jelentősége az oktatásban annak, hogy milyen a tankönyv illusztrációja. Ha az ábra sok, apró és kevésbé fontos részletet tartalmaz, akkor inkább fennáll annak veszélye, hogy a tanuló nem képes figyelme segítségével a valóban lényeges információkat kiemelni.
A figyelem zavar következménye
A tanulási sikertelenség következtében gyakorta jelentkezik a viselkedés és a beilleszkedés elégtelensége is.
Azonban, mint említettem a figyelem kiválóan fejleszthető, sok-sok érdekes feladattal!
A passzív tévézés, és a vizuális, virtuális játékok nem elégségesek a megfelelő figyelmi koncentráció eléréséhez, erről azonban a következő részben szólok, az emlékezetfejlesztéssel kapcsolatban.
A figyelem fejlesztése
A figyelem, a megfigyelés fejlesztése: az iskolai tanulásban mind a spontán, mind az irányított figyelem szerepet játszik. A figyelem fejlesztése elősegíti, hogy az irányított helyzetek mellett egyre erősödjék a belső, saját szándékú figyelemmozgatás is. A figyelemfejlesztés első időszakában a gyermekek spontán figyelmének, érdeklődési irányainak megismerése hozzájárul a figyelemfejlesztés területeinek kiválasztásához
- A tartós figyelem fejlesztése az iskolai élet egyik sarkalatos pontja, hiszen az iskolát kezdő gyermekek figyelme bizonyosan nem tart ki 45 percig. Ehhez az új helyzethez fokozatosan tudnak csak alkalmazkodni, ebben pedig a pedagógus segítségére van szükségük. Nagyon fontos a megfelelően motivált tanulási helyzet kialakítása, az optimális nehézségű feladat és a pihenők beiktatása.
- Az intenzív figyelem fejlesztése a tanulás motiváltsága mellett a zavaró hatásoktól mentes tanulási körülmények megteremtésére irányul. Célja, hogy a gyermek figyelme kevésbé legyen elterelhető, ill. képes legyen az önellenőrzésre és az önértékelésre.
- A szelektív figyelem nem a megfigyelhető jelenség teljes egészére irányul, hanem annak kiválasztott elemeire. Fejleszthető minden olyan feladattal, amelyben válogatást, elkülönítést, lényegkiemelést, szempontválasztást és –váltást végeznek a gyermekek.
- A megosztott figyelem fejlesztése esetében feladatként adhatók a több szempontú rendezések, az összetett feladatok, a szerepváltásos dramatikus játékok. A megosztott figyelem gyakorlásának időtartama nem lehet hosszú, de egyetlen tanítási napon többször is alkalmazható.
Figyelj jobban!
Figyelemfejlesztő tréning
Cél:
A program alkalmazásával a figyelmi működés mérése, valamint javítása valósul meg, hogy a gyermekek egyre inkább képessé váljanak -életkoruknak megfelelő szinten- a környezetből érkező információk sorrendjének megtartására, a figyelem terjedelmének, intenzitásának és megosztottságának elégséges működtetésére.
A fejlesztés célja a figyelmi problémákkal küzdő tanulók figyelem-koncentrációjának fejlesztése, a figyelem időtartamának növelése, terjedelmének szélesítése, a figyelem tartósságának elérése, a figyelemmegosztó –és megfigyelőképesség fokozása, vizuális-auditív-motoros- és beszéd figyelem feladatok változatos alkalmazásával.
A gyermekek különböző jellegű figyelmi problémáinak meghatározás után a képességfejlesztő program alkalmazásával célzottan kompenzálhatja a kevéssé hatékony működést.
A fejlesztés területei:
- Akusztikus figyelem fejlesztése
- Vizuális figyelem fejlesztése
- A figyelem terjedelmének növelése
- A figyelem tartósságának növelése
- Figyelem koncentráció mélyítése
- Figyelem megosztó – és megfigyelő képesség erősítése
- Emlékezeti funkciók bővítése
Ajánlott korosztály:
Az általános iskola alsó szakaszában a I-IV. osztályos tanulók fejlesztésére ajánlott elsősorban.
Időigény:
A programcsomag heti 1×50 perces csoportfoglalkozás.
10 óra
A ciklus kezdetén és végén a szintfelmérés és a teljesítménynövekedés/változás mérése is elvégzendő.
Várható eredmények:
A fejlesztés várhatóan javítja az iskolai tanulási helyzetben működő figyelmi folyamatok minőségét, a gyermek tartós figyelmét, a kapott feladatok folyamatos végzésének biztonságát. A figyelmi működés javulása más pszichikus funkciók, pl. észlelés, emlékezet, gondolkodás szervezettségét, hatékonyságát is befolyásolja. Az egyidejűleg több területre kiterjedő képességfejlesztés általánosan javítja a gyermek tanulási teljesítményét.