Szorongásos zavarok kezelése

Generalizált szorongásos zavar

Folyamatos aggódás, szorongás jellemzi. Nehezen ismerhető fel, nehezen kezelhető, Néhány tünet: remegés, izomfeszülés, nyugtalanság, alvászavar, fejfájás, szájszárazság…

A szorongó gyereket mindenekelőtt aggodalmaskodás jellemzi; állandó kételyei vannak arra vonatkozóan, hogy megfelel-e egy feladatra. Nem bízik önmagában, sem abban, hogy a számára fontos dolgok sikerülnek. Ezt az elővételezett szorongásai is bizonyítják. Nyugtalan, állandó vigasztalást, „pátyolgatást” igényel, miközben rendszeresen fizikai panaszai is vannak: fáj, a feje, száraz a szája, izzad a tenyere, hányingere van, gyakran rágja a körmét. Szorongása iskolai teljesítményét nem befolyásolja, viszont a közösségbe nehezen illeszkedik. Prognózis enyhébb esetekben jó, súlyosabb esetben gyakran áthúzódik a felnőttkorra.

Tünetek:

• túlzott aggodalom és szorongás (feszült várakozás) számos eseménnyel vagy tevékenységgel kapcsolatban (mint pl. munkahelyi vagy iskolai teljesítmény)
• a személy számára nehézséget okoz az aggodalom kontrollálása
• nyugtalanság, felhúzottság, feszültség érzése
• fáradékonyság
• koncentrációs nehézség, semmi sem jut eszébe
• irritabilitás
• izomfeszülés
• alvászavar (nehezen alszik el vagy alszik folyamatosan, vagy nyugtalan nem kielégítő alvás)

Pánik zavar

Tünetek:

1.Visszatérő, váratlan pánikrohamok. A pánikroham intenzív félelem, vagy intenzív diszkomfort érzés hirtelen hulláma, mely néhány perc alatt tetőzik, és mely idő alatt az alábbi tünetek közül  négy (vagy több) megjelenik:

• Palpitáció, szívdobogás, heves szívverés
• Izzadás
• Reszketés, remegés
• Légszomj vagy fulladásérzet
• Fuldoklás érzés
• Mellkasi fájdalom vagy diszkomfort érzés
• Hányinger vagy hasi diszkomfort
• Szédülés, bizonytalanság vagy ájulásérzés
• Hidegrázás, bozrongás, vagy hőérzet
• Paresztéziák (zsibbadás vagy bizsergésérzés)
• Derealizáció (valószerűtlenség, realitás hiányának érzése)vagy deperszonalizáció (olyan érzés, mintha elszakadt volna önmagától)
• A kontroll elvesztésétől vagy a megőrüléstől való félelem
• Meghalástól való félelem
• Kultúraspecifikus tünetek is megjelenhetnek pl. tinnitus, nyakfájdalom, fejfájás, -kontrollálhatatlan sikoltozás, vagy sírás.

Fóbia

A pánikbetegség gyakran a fóbia miatt kerül felszínre. Fóbia esetén a félelem tárgyat talál magának, és kivetül valamire. Az ebben szenvedő tisztában van vele, hogy a félelme irreális, mégsem tud úrrá lenni szorongásán.

Alapvetően három csoportba lehet besorolni a fóbiákat:

• Agorafóbia:  rosszullét, félelem – zsúfolt terektől, tömegtől
• Szociális fóbia: rosszullét – figyelemnek kitett szituációkban
• Speciális fóbiák: konkrét tárgytól, szituációtól, állatoktól való félelem

Agorafóbia esetén beteg a térrel kapcsolatos szituációkban él át szorongást, gyakran pánikot. Nagyon gyakori probléma. Jelentkezhet pl. plázákban, nyílt tereken. Okozhatnak félelmet a hidak, az utak. A klausztrofóbia is ismert probléma, ilyenkor a szűk tér okoz szorongást,pánikot pl. liftben. A mozi, színház, is gyakori pánik okozó forrás. A repülőgép fóbia is sok embernél probléma, gyakran okoz pánikrohamot.

A szociális fóbiások rettegnek minden nyilvános megjelenéstől, ami komoly gondokat jelenthet pl. vizsgán, értekezleteken, amikor több ember előtt kell megszólalni.

Talán a leggyakoribb a fóbiák között a közlekedési fóbia is, a közlekedési eszközöktől való félelem is. Sajnos kezelés nélkül ez az állapot egyre rosszabbodni szokott, és a legrosszabb esetben odáig romolhat, hogy az ebben szenvedő ki sem mer mozdulni otthonról, a szó szoros értelmében saját lakásának a fogjává válik. Innen már nagyon nehéz a visszaút, tehát ha ilyen tüneteket észlel magán, ne várja meg, míg ki sem tud mozdulni otthonról, forduljon szakemberhez.

A speciális fóbiák ritkábban fordulnak elő, és nem okoznak annyi gondot, pl. a kígyóktól való félelem és undor, amely meglehetősen gyakori, a mindennapi életben nem szokott problémát jelenteni.

A fóbiában szenvedő ember mindent megtesz, hogy elkerülje a fóbiához kapcsolódó helyzeteket. Ha mégis beszorul egy szorongáskeltő szituációba, megpróbál mielőbb kimenekülni onnan, és ha nem sikerül, gyakran pánikreakció jelenik meg.

Kényszerbetegség

A kényszerbetegség gyermek- felnőttkorban egyaránt előforduló krónikus, többnyire hullámzó lefolyást mutató pszichiátriai kórkép.

A betegséget az alkalmazkodást, a mindennapi tevékenységet jelentős mértékben megzavaró kényszergondolatok, és kényszercselekvések fennállása jellemzi. A betegségosztályozások szerint a szorongásos kórképek között szerepel.

A tünetek két területen jelentkezhetnek:

Kényszegondolatok:

A kényszergondolat (rögeszme) olyan állandóan visszatérő ötlet vagy indíték, ami rátelepül a gondolatokra, a gyermek ezekkel szemben védtelen, elhárításukra képtelen, s idegennek érzi azokat. A gondolatok agresszióval, pusztítással, halállal, és betegségekkel kapcsolatosak leggyakrabban. Kényszerjellegű jelenségek a normális fejlődés bizonyos szakaszaiban is jelentkezhetnek átmeneti jelleggel.

Kényszercselekvések:

A kényszercselekvés végrehajtója — valamely kényszergondolattól hajtva — úgy érzi, tettével valamely gondolat, impulzus megjelenését vagy egy elképzelt katasztrófa eljövetelét akadályozhatja meg.

A cselekvés sokszor a gondolatra adott válasz. Célja a szorongás csökkentése. Az egyén számára is túlzott mértékű vagy értelmetlen cselekvéssorozat. Ha más személy is bevonásra kerül a ceremóniába, kiterjesztett kényszerről beszélünk pl. tisztálkodási, ellenőrzési, gondolkodási, ismétlési, imádkozási, megszámolási kényszercselekvések

A kórkép önértékelési, szocializációs problémával jár, depressziót, szorongást, teljesítményromlást, csökkent magabiztosságot eredményez.

Kezelés:

A terápiás segítség formái: Kognitív és viselkedés terápia,  pszichoedukáció, neurofeedback.

A neurofeedback eljárással a szorongás is jól kimutatható, a tréning során ennek mértéke csökkenthető.

Poszttraumás stressz szindróma (PTSD)

A PTSD olyan tünetcsoport, amely jellemző módon valamely különösen felkavaró életeseményt követően alakul ki.

A PTSD fő tünetei:

A hiperarousal az idegrendszer túlgerjesztettségét jelenti: a veszélyvárás tünetei állandósulnak és a kiváltó esemény megszűnte után is fennmaradhatnak. Az áldozatnak alvászavarai vannak, ártalmatlan ingerektől is megriad, konkrét félelmek (sötéttől, zajtól) és általános szorongások gyötrik (pl. agorafóbia) gyötrik.

Az emlékbetörés jelenségei ébrenlét során emlékbevillanások (flashbackek) , alvás idején pedig traumás rémálmok megjelenése okozzák.  Egy átvitebb szint, a traumás újrajátszás jelensége, amikor az áldozat kellő feldolgozás és értelmezés hiányában újra meg újra veszélyes helyzetekbe hozza magát, és ezáltal további traumákat él meg.

A beszűkülés egyrészt a tudat működésének korlátozódására utal: az érzséek, gondolatok, emlékezet és cselekvés normál esetben integráltan működő egysége felbomlik.

Újraélési jelenségek:

– visszatérő gondolatok, képek, hangok

– traumás álmok

-szorongás

– stressz

Fiziológiai állapot:

– ingerlékeny

– koncentrációs képessége gyengül

– az ijedtség túlzott reakciókat vált ki

PTSD kezelése

Az alfa-théta mély-állapotokba vezető neurofeedback tréning képes a pácienst e gyógyító mélységekig kalauzolni. Az agykéreg lecsendesítésével tudunk a mélyebb emlékekig hatolni. Az egyre lassuló alfa majd théta hullámokat jutalmazzuk a neurofeedback során. A PTSD kezelése során a terápiás technikákat a páciensre szabott vizualizációs és relaxációs gyakorlatokkal, egyéni pszichoterápiával kell kiegészíteni. A társuló zavarok (droghasználat, alkohol függőség) és pszichés tünetek (szorongás, depresszió) figyelembevétele szintén egyéni kezelési tervet igényelnek.

EMDR (Eye Movement Desensitization and Reprocessing vagyis deszenzitizáció és újrafeldolgozás szemmozgással) traumafeldolgozás módszer hatékony módszer a PTSD kezelésében

Az EMDR eredményességére vonatkozó hatékonyság kutatási eredmények meggyőzőnek bizonyultak, miszerint az EMDR legalább annyira hatásos, mint akármelyik kiváló és ismert gyógymód, ugyanakkor ez a leggyorsabb módszer, melynek még csak káros mellékhatásai sincsennek

Ma az EMDR-t,  mint a PTDS hatékony gyógymódját az Amerikai Pszichológiai Társaság (American Psychological Association, az Egyesült Államok hivatalos szervezete), a Traumás stressz kutatás Nemzetközi Társasága (International Society for Traumatic Stress Studies, ISTSS –az aktuális tudományos ismeretek alapján ez tesz a PTSD gyógymódjára javaslatot), valamint az Egyesült Királyság Egészségügyi Minisztériuma hivatalosan is elismeri. Franciaországban, Németországban és Hollandiában bevezették az EMDR egyetemi oktatását.

(Forrás: David Servan-Schreiber: A szíveddel figyelj! A stressz, a szorongás, és a depresszió gyógyításának új módjai)

Módszer

• EMDR terápia, Neurofeedback, Alfa-Theta tréning, relaxáció,pszichoterápia, kognitív-viselkedési stratégák, tanácsadás

Gyermekkori szorongások

A gyermekkori szorongásos zavarok közül a szeparációs szorongás, teljesítményszorongás, szelektív mutizmus, az egyszerű fóbia, a szociális fóbia a leggyakoribb.

Szeparációs szorongás

A szeparációs szorongás a szeretett személytől, többnyire az anyától való elszakadás miatt jelentkezik, és az enyhe várakozási félelemtől a teljesen kifejlett pánikállapotig terjedhet. A gyermek fél attól, hogy elhagyja az anya, valami baj történik vele és nem tud visszatérni, vagy pedig attól, hogy az anya távollétében vele történik valami baj. A szeparációtól való félelem megnehezíti, ill. lehetetlenné teszi az óvodában vagy az iskolában való tartózkodást. Mivel a szülő gyakran maga is szorongó, a gyermek tüneteit így maximálisan elfogadja, esetleg megerősíti.

A szeparációs szorongásos tüneteit mutató gyerek nehezen szakad el szüleitől. Reggelente rosszkedvű, gyakran fáj a feje, hasmenése van, és csak folyamatos szülői biztatásra indul el az óvodába vagy az iskolába. Minden olyan programtól, amely a szülőtől függetlenül pl gyermekközösségben zajlik (tábor, többnapos kirándulás) húzódozik. A szeparációs szorongás legtöbb esetben együtt jár az elalvás zavarával, hiszen az alvás egy szeparációs helyzet, és félelmet ébreszt. A családi kedvenc állat elpusztulása is kiválthatja a szorongást, ami halálfélelem formájában jelenik meg.

Teljesítményszorongás

Általában iskolában jelentkező magatartási zavar, de gyökerei sokkal mélyebbre nyúlnak vissza. Tulajdonképpen a szeparációs szorongáshoz kapcsolódik. A teljesítményszorongó gyereknek a feladat, mint kaland és megoldás, a teljesítmény, mint siker alig foglalkoztatja, csak a kudarcot akarja elkerülni, ill. a szeretet elvesztését. A klinikai tapasztalatok azt mutatják, hogy az érintettek között több az elsőszülött, és több közöttük a lány.

Ha a teljesítményszorongó gyermek intelligenciája az átlag körül mozog, a szorongása feltűnő akadálya lehet az iskolai pályafutásnak. Az ilyen gyerek hiába tanulja meg elfogadható szinten a feladatokat, a számonkérésnél, különösen a szóbeli feladatok alkalmával „leblokkol”, felkészültségének csak töredékét képes nyújtani. A magasabb intelligenciaszintű teljesítményszorongó gyerek általában „túltanul”, azaz olyan biztonsági szinten teszi magáévá az anyagot, hogy az feleléskor keresztültör a szorongás okozta blokkon. Megoldásai, feleletei azonban sztereotip jellegűek és csak azt tudja elmondani, amit megtanult, váratlan helyzetekben, közbeiktatott kérdések alkalmával könnyen zavarba jön.

Szelektív mutizmus

A szelektív mutizmus a beszédben jelentkező, érzelmileg meghatározott szelektivitás, melyet szociális szorongás, visszahúzódás, túlérzékenység, ellenkezés kísér. Bizonyos helyzetekben, főleg családban, ismerősök között, jó beszédkészségről tesz tanúbizonyságot a gyermek. Kis százalékban megkésett beszédfejlődés, artikulációs zavar társulhat hozzá.

Ép beszédszervekkel rendelkezik. Idegen környezetben mégsem szólal meg a gyermek. 4-5 éves korban alakul ki. Így a gyermek iskolára alkalmatlan lesz. Jellemző az erős kötődés, főként az anyához. A szülőket egyfolytában ellenőrzi. Általában túlféltését vetíti vissza. A gond, hogy nem hagyják önállósodni, ezért a gyermek szűk körben él.

Az első években makacs, akaratos, extrém mértékben szégyenlős, jellemző a szociális izoláció, szülőkhöz való túlzott ragaszkodás. Közösség elutasítása, kényszeres vonások, otthon agresszív indulati kitörések, kontrolláló, ellenséges magatartás családi körben. Külső ingerre negativisztikussá válik.

Jellemző: az anyák túlféltése, az önállóság korlátozása, a család szociális kapcsolatai beszűkültek, szimbiotikus kapcsolat

Szociális alkalmazkodóképesség csökkent. Tanulási nehézség alakulhat ki.

Gyermekkori fóbia

A gyermekkorban kezdődő fóbiák gyakran megszűnnek felnőttkorra, de fent is maradhatnak. A legkülönbözőbb dolgoktól félnek a gyerekek pl. autóbaleset, lezuhanás, égés, rablás, betörés, haláleset, betörés, rossz jegy, szörnyek, állatok pl. pók, kígyó, kutya

A fejlődési fázisnak megfelelő félelmek felerősödhetnek, és annyira tartóssá és kifejezetté válhatnak, hogy a gyermek alkalmazkodását megnehezíti.

Félelem olyan tárgyaktól vagy helyzetektől, amelyek az elfogulatlan szemlélő véleménye szerint nem tartalmaznak semmiféle fenyegetést. A másik tünet pedig a fóbiás ember állandó törekvése arra, hogy ezeket a félelmet kiváltó ingereket elkerülje. Gyerekeknél, akár óvodáskortól kezdődően, különösen az állatfóbiák gyakoriak: kígyó, egér, rovar, kutya közelében, az állat láttán jelentkeznek a szorongás tünetei, melyek szélsőséges esetben szorongásrohamba, pánikreakcióba is torkollhatnak. A gyerekek törekszenek arra, hogy a fóbikus ingert elkerüljék, de ebbel a felnőtteknél sokkal kevésbé sikeresek. A gyerekek fóbiáit ugyanis nagyon sokszor sem a felnőttek, sem a kortársak nem veszik komolyan, és az ő esetükben éppen ez az oka annak, hogy a szükségesnél ritkábban részesülnek pszichoterápiában. A szociális fóbia gyermekkorban ritkán fordul elő, mert a gyerek nem magától megy a környezetbe, hanem viszik, akár van szociális fóbiája, akár nincs. Itt inkább mutizmusnak (nem szól senkihez egy szót sem) vagy elkerülő magatartásnak nevezzük. Az iskolafóbia leginkább az óvodáskorban előforduló magatartási zavar, melynek hátterében a szeparációs szorongás áll. 10 éves kor után jelentkező iskolafóbia hátterében azonban már a kortársaktól, a kudarctól, a megalázottságtól, a nevetségessé válástól való félelem.

Iskolafóbia

Az iskolafóbia a 10 év körüli gyerekek jellegzetes érzelmi zavara. El kell különíteni az iskolakerüléstől.

A kezdet általában fokozatos, és az iskolába indulás körüli nehézségekben mutatkozik először. A gyermek gyakran testi tüneteket említ, melyek hátterében a sorozatos belgyógyászati vizsgálatok nem mutatnak ki organikus eltérést. Végül a gyermek kijelenti, hogy nem megy iskolába, mert fél. A betegség hirtelen kezdődhet. Az előzményben iskolaváltoztatást, testi betegséget vagy iskolai szünidőt is gyakran találunk. Iskolai vagy otthoni stressz is szerepel néha, de iskolafóbia jelentkezhet mindezek nélkül is. Előfordul, hogy a gyermek csupán egyes tanórákra nem akar bemenni, de az is gyakori, hogy az iskolától való félelem a hét elején súlyosabb.

Szociális szorongás zavar gyermekkorban

Ezek a gyerekek tartósan rettegnek idegen személyektől, ill. kerülik azok közelségét. A szociális félelem jelentkezhet felnőttekkel vagy gyermekekkel kapcsolatban, de gyakran mindkettővel egyidejűleg. Miközben ezek a gyermekek kerülik az idegenekkel való kapcsolatot, a szeretett személyekkel, családtagjaikkal kapcsolatban egészségesnek tűnnek, nem mutatnak túlzott ragaszkodást vagy szeparációs szorongást.

Szociális szorongásnál a gyerekek rettegnek idegen személyektől, kerüli azok közelségét, családtagjukkal viszont jó kapcsolatot ápolnak, nem mutatnak túlzott ragaszkodást, vagy szeparációs szorongást.

Szorongásos zavarok kezelése:

Nincs egyedül elfogadható kezelési mód. Intenzív, individuális technikák szükségesek  a tanácsadás mellett. Egyéni pszichoterápiában a kognitív-viselkedési elméleti stratégiák alkalmazása jelentős. A kognitív terápia általában csak akkor lehet sikeres, ha valójában nem pusztán a racionalitás szintjén működik, hanem a képzelet és érzelmek átdolgozását is megsegíti. Fiatalabb gyermekeknél, rövid terápiában a trauma ábrázolása, felidézése, újrajátszása vezethet eredményre

EMDR Szemmozgásos deszenzitizáció és újrafeldogozás módszer traumafeldolgozó módszer a PTSD kezelésében hatékony terápiás módszer.

A pszichés eltérések súlyossága esetén gyógyszeres kezelést használnak.

A relaxációs és biofeedback technikák a szimpatikus zsigeri reakciók felismerésével, tudatos kontroll alá vonásával tovább segítik a pszichoterápiát, szorongásoldást, stresszkezelést….

A bio-, neurofeedback tréning hatékonyan oldja a szorongást, és kitűnően kiegészíti a relaxáció és biofeedback jótékony hatását.

Ismételten kihangsúlyozandó azonban, hogy a háttérben húzódó lélektani elakadás valódi megoldására a szorongásos zavarok gyógyításában elsődleges a pszichoterápia.

Módszer:

• Neurofeedback, Biofeedback , HRV tréning, Alfa-Theta tréning, relaxáció, mindfulness, pszichoterápia, kognitív terápia, támogató és viselkedés terápia,mindfulness, szociális kompetencia fejlesztő csoport, szorongós csoport