Dadogás

A dadogás a beszéd folyamatosságának különféle megszakításait jelenti: megszakítás hang, szótag, szó vagy a mondat egyes részeinek ismétlése által. Nem minden elakadó beszéd dadogás. A megjelenés módja szerint megkülönböztetünk:

• fiziológiás megakadásokat
• kezdődő dadogást
• krónikus dadogást
• hadarást

(Richter, 1997)

2,5-3 éves ép gyermekeknél is megjelenhet, de ez a fejlődés része és élettaninak tekinthető. A gondolkodási folyamat és a beszéd kifejezőképessége közötti nagy különbséggel magyarázható. Ha a gondolattorlódás állandósul és a beszédfunkció nem követi, akkor iskolás gyerekeknél 1 %-ban jelenik meg, fiúknál gyakrabban. Örökletes tényezők, szorongás, stresszhelyzetek tartják fenn a tünetet.
A dadogás pontos okáról a szakemberek véleménye megoszlik, de az idegi eredetét senki sem vitatja. A fiúk körében négyszer olyan gyakran fordul elő, mint a lányok esetében.
Az élettani dadogás magától is elmúlik, de fontos a környezet megfelelő hozzáállása. A gyermek ezeket a megakadásokat észre sem veszi addig, míg a környezet nem hívja fel rá a figyelmét.
kialakulásának megakadályozása, a gyermek beszélő kedvének, önbizalmának megőrzése, erősítése. Amennyiben 1-3 hónapon belül nem rendeződik, ki kell kérni a szakember tanácsát a terápia megkezdésének szükségességéről.
Gyerekkorban a dadogás jól kezelhető, de felnőttkorban a tünetmentesség elérése nehéz, vagy lehetetlen, de lényegesen csökkenthető a neurofeedback tréning segítségével.
A dadogás kezelése már gyerekkorban nagyon fontos, mert lelkileg megviseli a gyermeket. Beszédzavara miatt társai csúfolhatják, emiatt nem igen mer nyilvánosság előtt beszélni, ami iskolai előmenetelét akadályozhatja, önbecsülését rontja.

Sokak szerint a dadogás jelenségének lényege maga az izomgörcs, amely a beszédfolyamat felbomlásának hátterében áll. A görcs keletkezhet a légzőizmokban, a hangszalagokat mozgató gégeizmokban és a száj izmaiban, de akár egyszerre mindhárom területen és a beszédfolyamat minden fázisában. (Kanizsai, 1961)

A görcsnek több fajtája lehetséges:

• klónusos görcs: a dadogó egy hangot, szótagot vagy szót ismétel, gyakran a szavak elején
• tónusos görcs: a beszéd nehéz elkezdése, esetleg a kezdő hang görcsös elnyújtása

A valóságban ez a két görcstípus általában együtt, egymást váltva jelentkezik. A dadogó nehezen tudja elkezdeni a beszédet és ha ez sikerült, akkor a beszéd közben is ismétlésekre kényszerül. (Lajos, 1993).

A jelenségszintű megközelítések azonban nem tudják leírni a dadogást, s nemcsak a dadogó beszédét nehéz körülhatárolni, hanem annak a személynek a jellegzetességeit, személyiségét is , aki dadog.

Vékássy László (1991) szerint nincs is dadogás, csak dadogások, azaz ahány dadogó, annyiféle dadogás létezik.

A    dadogás, különböző beszédjellegzetességekben, tünetekben jelentkezik, ezen túlmenően a dadogással együtt rendszerint más járulékos tünetek, magatartási sajátosságok is megjelenhetnek. Ilyen beszédben megjelenő tünetek:

• a rendellenes légzés, amelynek a nem megfelelően koordinált hasi és mellkasi légzés az oka, a be- és kilégzés elnyújtottsága, a kilégzés félbeszakítása belégzéssel, valamint a nem megfelelő levegőmennyiség felhasználása a beszédben (amiről sokan úgy gondolják, hogy maga a dadogás oka),
• a hangképzés zavarai, amelyek a gégeizmok fokozottabb izomműködéséből erednek.
• Artikulációs zavarok, amelyek nem annyira az egyes hangok formálásában, hanem inkább a hangok egymáshoz kapcsolásánál jelentkeznek.

A járulékos, másodlagos tünetek:

• a beszédet kísérő mozgásos tünetek, melyek a dadogó beszédét kísérő kevésbé feltűnő és nagyobb bizarrabb mozgásokból áll. (pl. szembecsukás, homlokráncolás, ajkak különböző mozgásai, izomremegés, céltalan szemmozgások). Ezeket a dadogók beszédét akaratlanul kísérő mozgásokat együttmozgásoknak nevezzük, elkülönítve azoktól a mozgásoktól, amelyek akaratlagosak, melyeket azért alkalmaz, mert úgy gondolja, hogy segítségükkel könnyebben túljut a görcsön.
• Töltelékszavak, amelyeket a dadogó azért alkalmaz, hogy időt nyerjen a görcs lefutásához (pl. na, szóval, izé, mondjuk stb). Ezt a jelenséget embolofráziának nevezik.
• Beszédfélelem (logofóbia), azaz a dadogás olyan kellemetlen élményekhez juttathatja a dadogót, amelyek félelmet alakítanak ki benn és arra késztetik, hogy elkerülje a beszédhelyzeteket. A nehéz hangok jelensége is a beszédfélelemből ered: amikor a dadogónak vannak olyan hangjai, amelyeknél, ha azok a szó elején állnak, úgy érzi, meg fog akadni, így kerüli az általa nehéznek ítélt hanggal kezdődő szavakat. (szinoímákat keres vagy átalakítja a mondatot). (Forrás: Lajos, 2003)

A dadogás tüneteinek a megjelenése rendkívüli változatosságot mutat.

A dadogás tünetei gyakran hullámzóak, bizonyos helyzetekben felerősödnek, máskor enyhülnek. A dadogás függhet a dadogó lelki és fizikai állapotától, de tüneteit nem tudja befolyásolni, sőt a fokozott figyelem növeli szorongását, és még jobban felerősíti a dadogását.

A tünetek fokozódhatnak testi és pszichés fáradtság esetén, stressz hatására, az idegrendszer és a hormonális háztartás megterhelései esetén, időjárás változás hatására, az aktuális vegetatív alaptónustól függő jelleggel. A dadogás súlyosbodhat, amikor a megválaszolandó kérdés nem elég világos, ha absztrakciót igénylő gondolatokat kell kifejeznie, vagy ha több ember előtt kell beszélnie, ill. ha különösen törekszik a tünet leleplezésére.

Időpontkérés

Időpontkéréshez töltsd ki az alábbi űrlapot!