Project Description

Stressz, Stresszkezelés

Életünkben egyre több a stressz, hiszen az életünk felgyorsult tempót diktál, mindenki pörög, minden változik, a média ontja ránk a híreket…. A gyerekek is ugyanebben a stresszteli bonyolult világban élnek, ugyanúgy ki vannak téve a stresszkeltő tényezőknek (iskola, leckék, házi, tömegközlekedés, délutáni órák, vizsgák, szülők válása, költözés, változások…),  mint a felnőttek.

A stressz életünk elkerülhetetlen velejárója, azonban ha folytonos stressz hatás miatti nyomás alatt élünk, a stressz állandósul, vagy elviselhetetlen mértékűvé fokozódik, akkor ártalmassá válik, testileg-lelkileg, felnőttnek, gyermeknek egyaránt.

Az a mód, ahogyan a stresszt kezeljük, a testi-lelki-mentális egészségünk alapja, és vannak technikák, eljárások, melyek a szenvedés helyett a megküzdés lehetőségeit kínálják.

Pl. Biofeedback, Neurofeedback, Mindfulness, Relaxáció

A saját testi-szellemi tevékenységeink feletti kontroll elsajátításával tudjuk kézbe venni az irányítást, és helyreállítani belső egyensúlyunkat.

Mi a stressz?

Stresszelmélet

Selye János (1907-1982)

„Életünk folyamán szüntelenül alkalmazkodnunk kell a körülményekhez. Amióta az élet hajnala megvirradt az ősvizek felett azóta áll fenn ez a fajta kölcsönhatás az élő anyag és az élettelen környezet között csakúgy, mint az élők társas világában” (Életünk és a stressz)

Stressz

  • Akkor beszélünk stresszről, amikor az emberek fizikai vagy pszichológiai jóllétüket veszélyeztető eseménnyel szembesülnek.
  • A stressz a test nem specifikus válasza valamely igénybevételre
  • A stressz az ember és a környezet közötti olyan viszony, mely szubjektív megítélés szerint túlterheli az egyént, meghaladja erőforrásait, önsegítő,vagy helyzetmegoldó képességeit.

Folyamata:

  • Stresszor
  • Stressz válasz (GAS szindróma /Általános adaptációs szindróma), három fázisa:
    • alarm (Cannon-féle vészreakció)
    • ellenállás , alkalmazkodás
    • kimerülés- krónikus stressz
  • A helyzet egyéni minősítése függ:
    • személyiségtől
    • társas támogatástól
    • megbirkózási készségektől

Stresszor

  • Stresszoroknak azokat a szervezetre ható külső ingereket nevezzük, melyek általában pszichológiai vagy fiziológiai reakciókat váltanak ki.
  • Mindaz stresszor, amit mi magunk annak értékelünk és aképpen reagálunk rá.

Ebből a szempontból meghatározóak az alábbi szempontok:

  1. az inger befolyásolhatatlansága a személy által,
  2. az esemény bekövetkezése bejósolhatatlan, illetve
  3. képességeink határait érintik, negatívan hatnak énképünkre.

Régebben használták a jó stressz-rossz stressz fogalmát.

„Jó stessz az élet sava-borsa, a rossz stressz megbetegít”.

A jó stressz-rossz stressz kifejezéseket ma már kevésbé használjuk. Egyre világosabb, hogy nem a stressz kiváltó tényező a fontos (stressz minden inger, amire reagálunk), hanem ahogyan reagálunk rá

A stressznek különböző fajtáit tudjuk megkülönböztetni:

  • Stressznélküliség
  • Eustressz
  • Distressz
  • Neustressz

Eustressz:

Az eustressz az önmegvalósítás stressze.

Distressz:

A distressz negatív hatású  stressz. Az ember és a környezet közötti olyan viszony, mely szubjektív megítélés szerint túlterheli az egyént, meghaladja erőforrásait, önsegítő,vagy helyzetmegoldó képességeit.

Ez hosszabb távon bonyolult  pszichoneuroimmunologiai es pszichoszocialis folyamatok révén mentális, illetve fizikai problémák kifejlődéséhez vezethet.

Neustressz:

A sportpszichológia használja még a neustressz fogalmát, ami neutralizált, semlegesített stresszforrást jelent:amikor valaki megtanulja a korábban stresszkeltő körülményt figyelmen kívül hagyni, így később energiát, erőt meríthet belőle, serkentheti az eustresszt.

Stressz reakció:

GAS szidróma (Általános adaptációs szindróma)

  1. szakasz: Alarm reakció

Ekkor a szervezet felkészül a harcra, vagy – ha az nem lehetséges – a menekülésre(fight or flight).

A stresszválasz során a következő változások zajlanak a szervezetben (Cannon-fele vészreakcio):

  • felgyorsul a szívműködés, hogy több vér jusson az izmokhoz
  • felgyorsul a légzés, hogy több oxigén jusson a vérbe
  • megemelkedik a vérnyomás az izmok munkáját segítendő
  • emelkedik a vércukorszint
  • a véreloszlás megváltozik, a nem létfontosságú szervekről a meneküléshez szükséges szervek felé áramlik
  • kitágulnak a pupillák, hogy több fény jusson a szembe
  • az idegrendszer éber lesz, a figyelem beszűkül
  1. szakasz: Alkalmazkodás, ellenállás

Amennyiben folytatódik es elhúzódik a stresszhatás, a szervezet kénytelen fenntartani a védekezést, megpróbál alkalmazkodni. Ez rendkivül megterheli a szervezetet, és később a tartalékenergiák is felhasználásra kerülnek. Egy idő után azonban kimerül a készlet, és ha a stressz továbbra is fennáll, bekövetkezik a harmadik szakasz.

  1. szakasz: Kimerülés

A kimerülés során elfogynak a tartalékok. Amennyiben továbbra is fennáll a stressz, az ember megbetegszik..

Biológiai és fiziológiai alapok

Stresszhelyzetben változások következnek be szervezetünkben:

  • A készenléti állapotot a hipothalamusz idézi elő, mely szabályozza a test reflexszerű működését.
  • Az idegi és a hormonális impulzusok mozgósítják a szimpatikus idegrendszert, változásokat idézve elő a szervezet minden pontján.

A test készenléti válasza:

  • Agyalapi mirigy: ACTH hormont választ ki mely serkenti az adrenalin kibocsátását
  • Tüdő: a légzés szaporábbá válik és felszínesebbé
  • Máj: kortizol hatására a májban tárolt glikogén vércukorrá alakul át, így gondoskodik a test megnövekedett energiaigényéről
  • Mellékvesék velőállománya: Az adrenalinon kívül kortizolt is termel, mely szabályozza a máj működését

Ennek azért van jelentősége, mert ha a glükokortikoid szint sokáig magas marad számos betegséget okozhat, többek között magas vérnyomást, immunrendszer gyengülést, csontritkulást, inzulinrezisztenciát és szívbetegséget.

A krónikusan magas glükokortikoid szint agyi károsodásokhoz is vezethet, gátolja az új neuronok kialakulását, kárt tesz az idegrendszer képlékenységében, elpusztíthatja a hippokampusz neuronjait, vagy változást idézhet elő az amigdala szerkezetében.

A hippokampusz károsodás nem csupán a tanulási folyamatot akadályozza, hanem csökkenti a stresszválasz  megszüntetésének a képességét is az agyban

Szimpatikus idegrendszer
= Arousal szabályozásért is felelős

Veszélyérzet esetén aktív: felkészít a „harcolj v. menekülj reakcióra”

Ez a “A test gázpedálja”
Ez segít abban, hogy az energiát szabadon engedjük

Paraszimpatikus idegrendszer
= Pihenés/feltöldés

Működése akkor dominál,
ha nyugalmat érzünk, és biztonságban vagyunk

Ez a “Fékező mechanizmus”
Ez segít az energia feltöltésében, gyógyulásban és  növekedésben

A tünetek akkor keletkeznek, amikor felborul az egyensúly Készenléti és Nyugalmi (SzIR és PIR) állapot között.

Pszichológiai válaszok a stresszre

  • szorongás (aggódás, félelem,feszültség, rossz előérzet), PTSD
  • harag, agresszió(frusztráció-agresszió hipotézis)
  • fásultság, depresszió (tanult tehetetlenség, Seligman, befolyásolhatatlan, ismétlődő események)
  • kognitív károsodások (nehézségek az összpontosításban, gondolatok logikus összeszervezésében)
  • magas arousal, mely zavarja az információfeldolgozást kognitív kárososodást okoz.

Stresszértékelés, érzelmi jelentésadás, megküzdés

  1. Az okozó (külső és belső), ami előidézi a folyamat beindulását. Ez a stresszor mindig valamilyen terhelés
  2. A helyzetekre vonatkozó valamiféle értékelés, mely különbséget tesz ártalmas, rossz, kellemes, jó dolgok közt, eszerint minősíti a történést, annak fontossága és érzelmi jelentése (jelentősége) szerint
  3. Megküzdési folyamatok, melyekkel a testi, lelki rendszer  próbálja jól kezelni, kontrollálni ezeket a folyamatokat
  4. A folyamatok hatása, eredmény, amit előidézett   a személyiségben.

Holmes-Rare stresszskála

  • Házastárs halála 100
  • Válás 73
  • Különélés 65
  • Közeli családtag halála 63
  • Baleset, sérülés 53
  • Házasság 50
  • Állás, munkahely elvesztése 47
  • Nyugdíjazás 45
  • Családtag betegsége 44
  • Terhesség 40
  • Szexuális problémák 39
  • Új családtag befogadása 39
  • Üzleti problémák 39
  • Anyagi helyzet változása 38
  • Házassági konfliktusok 35
  • Anyagi helyzet változása 38
  • Házassági konfliktusok 35
  • Nagyobb adósságok 32
  • Új munkakör 29
  • Gyermekek elköltözése otthonról 29
  • Problémák anyóssal, apóssal 29
  • Konfliktus a főnökkel 23
  • A munkaidő és a munkakörülmények megváltozása 20
  • Költözés, lakóhelyváltozás 20
  • Üdülés 19
  • Karácsony 19

Forrás: http://www.erg.bme.hu/szakkepzes/3felev/stressz.pdf

Egyre világosabb, hogy nem a stressz kiváltó tényező a fontos , hanem ahogyan reagálunk rá.

  • Kihívás
  • Fenyegetettség
  • Ártalom („beszorulás”, megoldásnélküliség)

A stresszmodell keretében talán ezért vált a tudományos érdeklődés kitüntetett témájává a stresszel való megbírkózás, megküzdés (coping) önvédelmi módozatainak kutatása.

A coping (megküzdés) a pszichológiában a stresszkezelés gyűjtőfogalma.

  • Problémaközpontú megküzdés
    • Hogy egy személy mennyire sikeresen alkalmazza ezeket a stratégiákat, az attól függ, hogy milyen tapasztalatokkal, intellektuális képességekkel és önkontrollal rendelkezik
  • Érzelemközpontú megküzdés
    • kérődző stratégiák
    • elterelő
    • negatív elkerülő

Elhárító mechanizmusok

  • Elfojtás, elnyomás,Regresszió,Reakcióképzés, projekció, Intellektualizáció, Tagadás
  • Hasítás, Áttolás, Disszociáció

Személyiségfaktorok a megküzdés eredményességének hátterében

  • Az önkontroll, minden megküzdés feltétele, ahhoz szükséges, hogy ne automatikus stresszválaszt adjunk, hanem a cél irányába hangoljuk a viselkedést.
  • A tanult leleményesség, mely a tanult tehetetlenség ellentéte és azt fejezi ki, hogy a kudarcok nyomán a személy ne adja fel a további erőfeszítést, hanem újabb és újabb lehetőségeket fedez fel.
  • Keményen helytálló személyiség: általános optimizmus, társas támogatás mobilizálásának a képessége, ill. a változtatásokra képes, helyzethez rugalmasan alkalmazkodó személyiség
  • Küzdeni tudás, újrakezdés

Személyiségtípusok

A stressznek ellenálló szívós és kitartó személyeket 3 szóval lehet jellemezni: elkötelezettség, kontroll, kihívás.

  • A típusú személyiség
  • B típusú személyiség
  • C típusú személyiség

Menedzser betegség

A típusú személyek

Rendkívül sok energiát fektet a munkába, versengő, teljesítményorientált, versenyt fut az idővel, nem tud lazítani, türelmetlen, dühös, ha várakozni kell, vagy olyan személyekkel szembesülnek, akiket hozzá nem értőnek tartanak, egyre többet akarnak egyre kevesebb idő alatt teljesíteni, szorongás, aggódás jellemző

A B típusú személyek lelkiismeretfurdalás  nélkül képesek lazítani, nem türelmetlenek, nehéz feldühíteni őket

C-típusú személyiség

Rákbetegségre hajlamosító személyiség.

Tehetetlennek érzik magukat a változtatáshoz, kétségbeesésük kifejezésére képtelenek. Többnyire szeretetreméltó, segítőkész, jószívű, jóindulatú emberek, akik saját maguk számára sem tudnak segítséget kérni. Passzívak. Agresszió kifejezésére képtelenek. Immunrendszerükben is az „ölősejt aktivitás” gátolt.

A stressz ára

A krónikus stressz testi-lelki  problémákhoz, betegségekhez általános egészségromláshoz , halálhoz vezethet.

  • Stressz betegségek
  • Gyengül az immunrendszer
  • Halál
  • Kiégés (Burn out)
  • Teljesítménycsökkenés
  • Kognitív károsodások
  • Szorongás

Stressz és betegség

  • A döntő tehát nem maga a stressz, hanem az, hogy valaki hogyan birkózik meg a stresszel. Betegség rendszerint akkor alakul ki, ha az egyén „megbirkózási technikája” hibás, túlzott, vagy nem felel meg a megoldandó problémának.
  • A megfelelően menedzselt stressz kulcstényező boldog, egészséges és termékeny élethez.
  • A stresszkeltő tényezők folytonos jelenlétéhez történő alkalmazkodási kísérlet kimerítheti a test erőforrásait és hajlamossá teheti betegségre.

A döntő tehát nem maga a stressz, hanem az, hogy valaki hogyan birkózik meg a stresszel. Betegség rendszerint akkor alakul ki, ha az egyén „megbirkózási technikája” hibás, túlzott, vagy nem felel meg a megoldandó problémának.

Stresszbetegségek: Pl.

Gyerekek és a stressz
Leggyakoribb stresszkeltő tényezők a gyerekek életében:

Bizonytalan, rossz családi légkör, szülők válása, szétköltözése, túl szoros napirend, túlterhelés, túlfegyelmezés vagy túl sok felelősség, túl nagy elvárások, családi problémák, betegség, haláleset, költözés, kapcsolatteremtési problémák, nehézségek, iskola, jegyek, iskolai teljesítmény miatti szorongás tartós stresszt jelenthetnek a gyerekek életében.

Az iskolai teljesítmény miatti szorongás is ide sorolható. A gyerekek nagy része már nagyon hamar elkezd szorongani az iskolában a teljesítménye miatt. Nemcsak a jó tanulók szoronganak az iskolai teljesítményük miatt ( mert megszokták, hogy jónak kell lenniük, és tartani akarják a szintjüket, valamint ki akarják vívni a szüleik elismerését), hanem azok is, akik gyengébben teljesítenek (ők a rossz jegyektől, a bukástól félnek..). és vannak olyanok, akik azért szoronganak, mert nem hiszik el, hogy képesek bármit jól csinálni. Azonban minél inkább szoronganak a gyerekek, annál rosszabbul teljesítenek, és minél rosszabbul teljesítenek, annál jobban szoronganak.. Ebből az ördögi körből nehéz kilépni.

Vizsgadrukk: Azok a gyerekek, akik nagyon izgulnak a vizsgán, nehezebben tudnak koncentrálni és az energiájuk jó részét az köti le, hogy úrrá legyenek a szorongásukon. Mindez nagyon kimerítő hatású folyamat.

Egyeseknél a vizsgák, előadások, fellépések előtti -egyébként természetes- izgatottság olyan nagy mértékű, hogy komoly testi tünetei lesznek. pl. gyomorgörcs, hányás, hasmenés, szívdobogás. Emiatt nem tudja kihozni magából, amire egyébként képes, ez eszméletvesztéshez, teljes összeomláshoz is vezethet.

A gyerekek veszélyeztetettebbek a stressz  szempontjából, mivel nehezebb nekik megbírkózni mindezzel, hiszen nincsennek még felvértezve ellene, különféle stresszel való megbírkózási képességekkel. Néhányuknak sikerül alkalmazkodni, de sokan közülük  belefáradnak a folyamatos stresszbe, kimerülnek, és különböző formában manifesztálódik mindez, megváltozik a viselkedése.

  • ingerült , agresszív lesz
  • visszahúzódóbb, félénkebb
  • máson vezeti le a feszültségét
  • izgulósabb, lámpalázas
  • számítógépes játékfüggőség
  • TV függőség
  • nassolás, túlsúly
  • testi tünetekek (pl.hasfájás, fejfájás, hányinger, alvásproblémák)

A váratlan stresszhelyzetre adott reakciók a következők lehetnek

  • hasfájás
  • fejfájás
  • hányinger
  • elpirulás
  • izzadó tenyér vagy kihűló végtagok
  • remegés
  • izzadás
  • szédülés
  • megfeszülő izmok
  • torokszorítás …stb.

A tartós stresszhelyzetre adott válaszreakciók pedig a következők:

  • gyakori hasfájás/fejfájás/hányinger
  • levertség
  • ideges tikkelés
  • befelé fordulás, zárkózottá válás
  • alvásproblémák, kialvatlanság
  • kedvtelenség
  • agresszivitás
  • regresszió ( éretlen, nem az életkornak megfelelő megnyilvánulások)
  • ideges tünetek (körömrágás, hajtekergetés, vakaródzás, sóhajtozás)…stb.

A stressz akkor okoz testi-lelki tüneteket, amikor az egyén nem képes alkalmazkodni a megváltozott stresszhelyzethez.

Ezek a tünetek azt jelzik, hogy  a gyermek állandó stresszben él, erre mindenképpen figyelnünk kell, mivel mindez minden tekintetben ártalmas lehet  (testi tünetek, heves érzelmi megnyilvánulások,,romló intellektuális teljesítmény, kapcsolati problémák, konfliktusok…). vannak akiknél idővel javul a helyzet, másoknál viszont tovább romlik:depresszió, bukás, agresszivitás, állandósult szorongás…

Fontos tehát időben meg tanulni kezelni mindezt, fontos a gyerekeket is felkészíteni ilyen téren is, annak érdekében, hogy a mai pörgős, bonyolult világ kihívásaival szembe tudjon nézni.

Stresszbetegségek

  • Szív -és érrendszeri betegségek
    • magas vérnyomás
    • szívritmuszavar
  • Emésztőszervi betegségek
    • Reflux betegség
    • Irrátibilis bélszindróma
    • Gyulladásos bélbetegség
  • Egyéb stresszbetegség
    • Krónikus fájdalom szindróma
    • Hiperhidrózis (izzadékonyság)
    • Krónikus fáradságszindróma
    • Evészavar

A lista nem teljes. A fenti betegségek esetén, az élettani hátterük ismeretében kijelenthető, hogy a stressz folyamatok fontos szerepet játszanak a kialakulásukban.

Magas vérnyomás betegség (Hipertónia)

A stressz reakció hatására a szív és a vérkeringési tevékenység megnövekszik.

A stressz hatására fellépő félelem,  nyugtalanság és más erős érzelmi reakciók hirtelen összehúzzák a véredények átmérőjét, s így növelhetik a vérnyomást.  Amikor naponta sokszor reagálunk vérnyomás emelkedéssel, akkor olyan folyamatok indulnak, melyek a vérnyomás-emelkedést tovább fokozzák, stabilizálják, és önfenntartóvá teszik.

A rendszeresen megemelkedett vérnyomás miatt az erek fala fokozottan feszül, a tartós terhelésre válaszképpen pedig az érfal megerősödik. Először csak az izomzat túltengése, majd az érfal rugalmas rostjainak heges elfajulása is megfigyelhető.

Emiatt a magas vérnyomás stressztől függetlenül fixálódik, önfenntartóvá válik.

A magas vérnyomást esetenként valamelyik szervünk betegsége (pl. vesebaj), vagy anyagcsere-zavar okozza: ekkor másodlagos hipertóniáról beszélünk. A betegek 95 százalékában azonban a kivizsgálás konkrét szervi okot nem tud felmutatni, és ekkor elsődleges illetve esszenciális magas vérnyomásról van szó.

Kezelés:

A tüneti kezelés helyett a stressz menedzselése jelenti az ok kezelését.

Azaz a magas vérnyomás valódi gyógyításához a háttérben húzódó kóros stressz-válaszok korai felderítése és korrekciója szükséges.

A magas vérnyomás kezelésben nagyon hatékony eljárások pl. a progresszív relaxáció, autogén tréning, meditáció, jóga, sport, biofeedback, szívkoherencia tréning, stressz kontroll tréning.

FONTOS: Orvosi diagnózis esetén csak az adott probléma kezelésére jogosult személy végezhet elsődleges terápiát. A biofeedback technika és a neurofeedback technika nem helyettesíti csupán kiegészíti az orvosi kezelést, ha az szükséges. Így egészségügyi probléma esetén keresse fel orvosát.

Kiegészítő terápiás alkalmazás esetén fontos, hogy a tréninget végző egyén egyeztessen a pácienst kezelő egészségügyi szakemberekkel (orvos, pszichológus, ergoterapeuta).

Szívritmus-zavarok.

A ritmuszavarok egy részét közvetlenül a stressz élettani folyamatai okozzák. Ritmuszavart okozhat továbbá néhány anatómiai rendellenesség, és a vérkeringési problémák miatti szívbetegségek is. Miután az utóbbiak a krónikus stressz kései következményei, összességében a ritmuszavarok javarésze mögött feltűnik a stressz szerepe.

A stresszkezelési technikák tanulásával és gyakorlásával , biofeedback technikák kiegyensúlyozó hatásának köszönhetően  csökkenthető a szimpatikus tónus és fokozható a paraszimpatikus rendszer fékező szerepe. A stressz-kezelő technikák éppúgy hatásosak az évtizedeken keresztül lassan kialakuló szívritmus-zavarok megelőzésében, mint a már kialakult károsodás kezelésében.

Kezelés:

Biofeedback és neurofeedback tréning, szívkoherencia tréning.

FONTOS: Orvosi diagnózis esetén csak az adott probléma kezelésére jogosult személy végezhet elsődleges terápiát. A biofeedback technika és a neurofeedback technika nem helyettesíti csupán kiegészíti az orvosi kezelést, ha az szükséges. Így egészségügyi probléma esetén keresse fel orvosát.

Kiegészítő terápiás alkalmazás esetén fontos, hogy a tréninget végző egyén egyeztessen a pácienst kezelő egészségügyi szakemberekkel (orvos, pszichológus, ergoterapeuta).

Raynaud-betegség

Ez egy nagyon fájdalmas bőr és keringési betegség . A bőr-főleg a lábakon és a kezeken –megsápad, majd színt vált, s először lila, majd vörös lesz. Mivel e betegség valószínűleg a bőr vérkeringésével hozható összefüggésbe, a testhőmérséklet szabályozás ígéretes pszichológiai módszernek tűnik.

Kezelés:

Segít a biofeedback és neurofeedback tréning, progresszív izomrelaxáció, valamint az autogén tréning.

FONTOS: Orvosi diagnózis esetén csak az adott probléma kezelésére jogosult személy végezhet elsődleges terápiát. A biofeedback technika és a neurofeedback technika nem helyettesíti csupán kiegészíti az orvosi kezelést, ha az szükséges. Így egészségügyi probléma esetén keresse fel orvosát.

Kiegészítő terápiás alkalmazás esetén fontos, hogy a tréninget végző egyén egyeztessen a pácienst kezelő egészségügyi szakemberekkel (orvos, pszichológus, ergoterapeuta).

Hiperhidrózis (Izzadékonyság)

Egyes eseteben az izzadás az egész testre, más esetekben csak egyes testrészekre terjed ki.  A kiterjedt izzadás mögött általában hormonzavar áll, mely a változó korban alakul ki. Az egyes testrészeket érintő izzadás okait az agyban kell keresni, a hipothalamuszban, mely nem megfelelően szabályozza a verejtékmirigyeket.

Mivel az izzadás szoros kapcsolatban van a vegetatív idegrendszerrel, a neurofeedback tudja csökkenteni a tüneteket.

A verejtéktermelés sok embernél már enyhe stresszállapotban is megnövekszik A verejtékezés nem más , mint válasz egy pszichológiai stresszhelyzetre.

A vegetatív idegrendszer szimpatikus válasza a verejtékmirigyeket fokozott működésre bírja, ami testszerte mutatkozik. Az esetek többségében azonban nem sikerül betegséget kimutatni az izzadékonység hétterében – ilyenkor elsődlegesnek tekintik a stressz fennállását  a hátterében.

Az izzadékonyság kezelése.

A kifejezett panaszokat okozó, kóros izzadékonyság kitűnően uralható a bőrellenállás-biofeedbacktechnikájával. Ennek a működési elve pontosan az izzadás élettani folyamatára épül: a stressz okozta szimpatikus túlműködés izzadást okoz, ami csökkenti a bőr elektromos ellenállását (növeli a vezetőképességét). A biofeedback tréning során a gyakorló éppen az izzadás megfékezésével tanulja meg a szimpatikus tónus csökkentését, ezzel a stressz szintjének akaratlagos csökkentését.

A krónikus fáradtság szindróma.

A krónikus fáradtság a krónikus stresszválasz tünete. A krónikus fáradtság  gyakran társul az alvás zavaraival és megmagyarázhatatlan, tartós tompa izomfájdalmakkal.

Kezelés:

Stresszkezelés. Az élettani folyamataink tudatos kontrolljához segít a biofeedback és neurofeedback tréning.

Fibromyalgia

A betegek a legváltozatosabb testrészeken jeleznek rendszeresen visszatérő izomláz-szerű fájdalmakat, amit általában az izom-ín átmenetekben fokozott nyomási érzékenység, izommerevség kísér.

A kutatások a vegetatív idegrendszer működési zavarát igazolják a háttérben, ahol a  paraszimpatikus válaszkészséget éppúgy károsodottnak találják, mint a szimpatikus adrenerg rendszert. A vizsgálatok emellett számos hormonális eltérést mutatnak.

A fentiek szerint a fibromyalgia a krónikus stressz egyik megjelenési formája!

Kezelés:

A neurofeedback pozitív eredményeket produkált ebben a fájdalom-kórképben is.

FONTOS: Orvosi diagnózis esetén csak az adott probléma kezelésére jogosult személy végezhet elsődleges terápiát. A biofeedback technika és a neurofeedback technika nem helyettesíti csupán kiegészíti az orvosi kezelést, ha az szükséges. Így egészségügyi probléma esetén keresse fel orvosát.

Kiegészítő terápiás alkalmazás esetén fontos, hogy a tréninget végző egyén egyeztessen a pácienst kezelő egészségügyi szakemberekkel (orvos, pszichológus, ergoterapeuta).

Módszer:

  • HRV tréning, Neurofeedback, Alfa-Theta tréning, StressControll Biofeedback, Stressztréner, Stresszkezelő módszerek, Relaxáció, Autogén tréning, mindfulness, pszichoterápia

 

Evészavarok (táplálkozási zavarok)  (anorexia, bulimia)

Evés/ Táplálkozási zavarról akkor beszélünk, ha az nem valamilyen más betegséghez társul, hanem primeren jelenik meg, ugyanakkor kísérhetik egyéb elváltozások is.

Anorexia nervosa:

Akaratlagos súlyvesztéssel jellemezhető, amit a paciens kezdett el, és tart fenn. A leggyakoribb serdülő lányok és fiatal nők között, de előfordul serdülő fiúknál, és fiatalembereknél, mint ahogy a pubertáshoz közelítő gyerekeknél és menopausába hajló nőknél. Meghatározott pszichopatológiához köthető, amire jellemző a rettegés a kövérségtől, nem megfelelő testarányoktól, mint túlértékelt gondolat jelenik meg, és önmaguknak egy igen alacsony testsúlyhatárt szabnak meg. Különböző súlyosságú alultápláltság jelenik meg, amelynek következtében endokrin és metabolikus változások és a test funkcióinak zavara alakul ki. A tünetek közé tartozik a nagyon szigorú diéta és intenzív testgyakorlatok, önhánytatás és hashajtás, étvágycsökkentők, valamint vízhajtók használata.

A klinikai tünetek sok szervi érintettséget tükröznek.

Bulímia nervosa

Jellemzője a falási rohamok (jelentős mennyiségű étel gyors elfogyasztása) étkezés feletti kontroll hiányának az érzése, aggodalom érzése (evési roham alatt, hogy a beteg az étkezést nem tudja abbahagyni) és szüntelen foglalatossá a testsúly kontrollálásával, ami jellemző sémát alakít ki, falási rohamok és ezt követő hánytatás és hashajtózás, szigorú diéta, éhezés..  Az önértékelést a testalak és a testsúly indokolatlanul is túlzott mértékben befolyásolja. Az anorexia nervosával számos közös tünete van, mint a test súlyával és alakjával való túlságos törődés. A hányások következtében nagy valószínűséggel alakul ki ionháztartási zavar és fizikai komplikációk. Gyakran, de nem mindig néhány hónapig vagy évig anorexia nervosa epizodjai előzik meg.

A bulimiának van egy enyhébb változata a túlevéses zavar. Erre a falásrohamok megléte jellemző, de nincsenek súlycsökkentő manipulációk és a betegek általában túlsúlyosak.

Az elhízás

Az elhízás: a kalóriaszükségletet meghaladó kalóriabevitel következtében a test különböző területein létrejövő zsírlerakódás. Túlsúlyosságról akkor beszélünk, ha a testsúly az ideális testsúlyt 30%-kal meghaladja.

A túlsúlyos betegek csak 5%-ában felelősek endokrin tényezők az elhízásért. A panaszok túlnyomórészt következményes betegségeknek tulajdoníthatók.

Az éhség és teltségérzés pszichofiziológiailag fontos jelzések a táplálékfelvétel szabályozásábanAz elhízottaknál az éhségérzés kevéssé van kapcsolatban az objektív energiaszükséglettel.

(Forrás: Füredi J. és mtsai (2001): A pszichiátria magyar kézikönyve)

Kezelés

A táplálkozási zavarok kezelésében alapvető a tüneti és oki terápia egyidejű folyamata. Orvosi és pszichoterápiás kezelés egyaránt szükséges.  Rendszerszemléletű családterápia, egyéni terápia, dinamikus, illetve kognitív beharior terápiás elemekkel, csoportterápiás módszerekkel, neurofeedback tréninggel. Súlyosabb állapotban gyógyszeres kezelés szükséges.

Módszer:

  • HRV tréning, Neurofeedback, StressControllBiofeedback, Stresszkezelő módszerek, Stresszkontroll, Stressztréner, Autogén tréning, pszichoterápia

FONTOS: Orvosi diagnózis esetén csak az adott probléma kezelésére jogosult személy végezhet elsődleges terápiát. A biofeedback technika és a neurofeedback technika nem helyettesíti csupán kiegészíti az orvosi kezelést, ha az szükséges. Így egészségügyi probléma esetén keresse fel orvosát.

Kiegészítő terápiás alkalmazás esetén fontos, hogy a tréninget végző egyén egyeztessen a pácienst kezelő egészségügyi szakemberekkel (orvos, pszichológus, ergoterapeuta).

Időpontkérés

Időpontkéréshez töltsd ki az alábbi űrlapot!