A figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (Attention Deficit Hyperactivity Disorder, ADHD) neurológiai természetű veleszületett vagy fejlődési rendellenesség, melynek vezető tünete a figyelemzavar, kísérő tünetei a hiperaktivitás, feledékenység és a gyenge impulzuskontroll. Egyesek betegségnek, részképességzavarnak tekintik, míg mások egy adott idegrendszeri állapotnak. De mi is zajlik le egy hiperaktív gyermek agyában?
Már találtak arra bizonyítékot, hogy az ADHD összefüggésbe hozható az agy különböző régióiban található funkcionális, strukturális és neurotranszmitter rendszer elváltozásaival, mely vonatkozik gyermekekre, serdülőkre és felnőttekre egyaránt. Ez nagy előrelépés a diagnosztizálásban és kezelésben, mivel jelenleg hazánkban az ADHD-t semmilyen fiziológiai méréssel nem diagnosztizálnak, kizárólag pszichiáter, orvos vagy gyógypedagógiai szakértő állíthat ki diagnózist, egy speciális felmérés alapján. Külföldön már bevezették az QEEG alapú diagnosztizálást, illetve az agyhullámok tréningjével az ADHD-s agy működésének optimalizálását.
Nézzük, milyen bizonyítékokat találtak arra, hogy az ADHD nem csak egy pszichés elváltozás, hanem lenyomata megtalálható az agy struktúrájában, funkciójában és a neurotranszmitter rendszerében.
Szerkezeti elváltozás
A modern képalkotó vizsgálatok rámutattak, hogy ADHD-nál bizonyos agyterületeknél rendellenes szerkezeti eltérés található.
- csökkent szürkeállomány sűrűség
- fehérállomány rendellenességei
- csökkent teljes agyi térfogat és néhány agyi struktúrában
- agykérgi különbségek
- késleltetett agykérgi fejlődés gyermekeknél és serdülőknél
- csökkent agykéreg vastagság felnőtteknél
Funkcionális elváltozás
Azok a strukturális agyterületek, melyek érintettek az ADHD-ban, megfelelnek bizonyos funkcionális agyi hálózatoknak. Ezen hálózatokat vizsgálták egészséges és ADHD-s gyermekek agyában.
Vizsgálatok alapján elméletek születtek arról, hogy melyik funkcionális agyi hálózat rendellenessége, milyen ADHD tünetre utalhat.
- A prefrontális-striatális hálózatokban bekövetkező romlás hozzájárulhat az ADHD, figyelemhiány tünetéhez
- Az elülső-limbikus hálózatokban jelentkező károsodások összefügghetnek a hiperaktivitás tüneteivel
A funkcionális képalkotó vizsgálatok az ADHD egyes agyi hálózatainak alul vagy túlműködését mutatták ki, az egészséges kontroll alanyokhoz képest
- Túlműködésvolt tapasztalható feladatmegoldáskor
- Alulműködésjelent meg a fronto-striatális és fronto-parietális agyi hálózatokban és az egyéb frontális agyterületeken
- Alulműködésttaláltak a végrehajtó funkcióban és figyelemben érintett rendszerekben
Neurotranszmitter változások
Megfigyelték, hogy egyes dopaminerg rendszerek később érnek be ADHD-s gyermekeknél és serdülőknél, továbbá a rendelkezésre álló dopamin receptorok és transzporter molekulák szintje jellemzően alacsonyabb náluk, az agy bizonyos részein. Jelenleg is kutatják a dopamin és noradrenalin rendszer eltéréseit az ADHD-nál.
Lehet-e hatni az agy ilyen mértékű elváltozásira?
A fent említett strukturális, funkcionális elváltozás leképeződik az agyhullámok eltérésében is. Bizonyos területek alulműködése megjelenhet magas Delta, Theta hullám képében vagy alacsony SMR értékben, illetve az agy túlműködésekor magas High Béta aktivitást láthatunk a frontális területeken. A jó hír, hogy ezek az agyhullámok kondicionálása révén kellő mértékben csökkenthetők vagy növelhetők. Az agyhullámok optimalizálásával az agyban strukturális és funkcionális átrendeződés következhet be, mely a tüneteket csökkentik vagy akár meg is szüntethetik.
Folyamatosan újabb tudományos értekezések jelennek meg az agykutatás területén. Amennyiben olyan mértékben növekszik a tudásunk az agy strukturális és funkcionális megértésének területén, mint az elmúlt 10 évben, hamarosan számíthatunk arra, hogy végleg megfejtik az ADHD kialakulásának és gyógyításának rejtélyét.
A pontos adatokhoz felhasznált cikk megtalálható az Adhd Institute honlapján.